Magyar bevándorlók találkozója az izraeli Cfáton

Az 1860-ban, Pesten született és a zsidó állam megálmodójaként számon tartott Herzl Tivadar író és politikus emlékére szervezett napon gulyásleves, káposztás kocka, paprikás csirke és kürtőskalács várta a látogatókat, akik a múzeum kertjében ülve élvezhették a magyar ízeket. A gyerekeket játszóház várta, a szülők pedig a múzeum gyűjteményének megtekintése után játékos keretek között ismerkedhettek egymással.

A színházteremben Szentgyörgyi Zoltán, Magyarország tel-avivi nagykövete nyitotta meg a nap második, színvonalas kulturális programokat ígérő részét. Az állomáshelyére két hónapja érkezett diplomata elmondta, hogy egyik első látogatása a "varázslatos erőt sugárzó" Magyar Nyelvterületről Származó Zsidóság Emlékmúzeumába vezetett. Hozzátette, hogy a két ország súlypontját képező cfáti múzeum az izraeli Yad Vashembe látogató magyar történelemtanárok látogatásának második legfontosabb programpontja.

A nagykövet céljaként említette a két ország államközi kapcsolatainak magasabb szintre emelését, amit Magyarország és Izrael diplomáciai kapcsolatfelvételének húszéves évfordulója, valamint Tel-Aviv alapításának 100. évfordulója is indokol, és ami többek között a jeruzsálemi könyvhéten való hangsúlyos magyar részvételben jelenik majd meg.

A fejlesztendő területek között a kutatás-fejlesztés, a kultúra és turizmus, valamint a befektetések körét emelte ki, példaként említve egy hamarosan induló kutatói pályázatot, valamint a a Magyarországon izraeli mintára létrehozandó inkubátorházakat, amelyek privát és állami tőkét egyaránt nyújtanak a fejlesztéseknek.

A megnyitó után Bartók Béla és Weiner Leó magyar zenét zsidó motívumokkal ötvöző művei csendültek fel. A népdal-variációkat Deutsch Olivér zongorista és Ádám Eszter, a jeruzsálemi zeneiskola növendéke adta elő, majd Csákányi Eszter lépett színpadra. A dalokat monológokkal összekötő előadás után a színművész az MTI-nek elmondta: régi dalokat akart kortárs magyar irodalommal ötvözni.

A Muki bohóc című dalt például azért választotta, mert az még édesapja, Csákányi László egyik ismert produkciója volt. Kedvenc költője, Parti Nagy Lajos verse nyelvi leleményeivel sokakat megnevettetett, a Pancsoló kislány mintájára, kifejezetten Csákányi Eszter számára írt versike pedig igazi nyelvvizsga elé állította a 20-40-50 éve kivándorolt embereket.

Csákányi Eszter kiemelte, hogy már a színpadon is érezte, mennyire nyitott a közönség a produkcióra, az előadás utáni személyes gratulációk pedig csak megerősítették ebben. Kitért arra, hogy először jár az országban, így pár napos látogatása során - tel-avivi szállásáról indulva - Jeruzsálemet és a Holt-tengert szeretné mindenképpen felkeresni.

A mintegy tízezer fősre becsült magyar bevándorlók találkozóját az Oktatási és Kulturális Minisztérium, a Külügyminisztérium és a Balassi Intézet támogatta.