300 éve volt a sárospataki országgyűlés

A megemlékezésen Világosi Gábor (SZDSZ), az Országgyűlés alelnöke elmondta: vitathatatlan, hogy ez az országgyűlés, amely az utolsó a Rákóczi-szabadságharc országgyűlései között, volt a legradikálisabb. Korszakalkotó törvények születtek, ugyanakkor a szabadságharc végkimenetelét már nem tudta megváltoztatni.

A tárgyalt ügyek közül kiemelte a nyilvános zárszámadást, ahol a résztvevők már ekkor is bekiabáltak, hogy "hol a pénz?".

Az országgyűlés a fegyverszünet kérdését is megvitatta, de végül amellett döntött, nem teszik le a fegyvert. Ebben különösen nagy szerepe volt II. Rákóczi Ferenc beszédének, amelyben kifejtette, most még nem lehet békét kötni - tette hozzá Világosi Gábor.

Hörcsik Richárd, Sárospatak fideszes polgármestere elmondta: ez az országgyűlés a szabadságharc történetének kiemelkedő jelentőségű eseménye volt. Hangsúlyozta, igaz, hogy a gyűlés helyszíne, a sárospataki vár 1711-től két évszázadon át osztrák főnemesi családok tulajdonában volt, mégis örök szimbóluma lett az ország függetlenségének.

Ódor Ferenc, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei közgyűlés fideszes elnöke kifejtette: a Rákóczi-szabadságharc a török uralom után az első olyan történelmi esemény volt, amely eredményesen tudta képviselni azt, amit a magyarság a függetlenségéért tett.

Az emlékülésen minden parlamenti frakció képviseltette magát. Az eseménysorozatot ágyúszóval indították, majd korhű ruhába öltözött kuruc katonák és díszőrség tiszteletadása mellett folytatták. A beszédeket kuruc nótákkal színesítették.

A hivatalos program kora délután a II. Rákóczi Ferenc, az államférfi című időszaki kiállítás megnyitójával ér véget.