Dávid Ibolya egy válságkormány élén

A politológus úgy fogalmazott: "kicsit az volt az érzésem, hogy összecsődítették a fő- és a köznemességet Rákos mezejére, hogy hitet tegyenek Magyarország megmentése mellett, legalábbis a miniszterelnök szándéka ez volt".

Stumpf István szerint van abban egy kis politikai ravaszság, hogy a kormányzati cselekvés fő irányait megmutató költségvetést a kormány szombaton nyújtotta be, de ez ismeretlen maradt a nemzeti csúcs résztvevői számára.

A Századvég Alapítvány elnöke kifejtette: a problémát az jelenti, hogy egy eladósított országra tört rá a válság, a "spekulációs tőke fenevadai" pedig nem hezitálnak, nekitámadnak egy ilyen elgyengült államnak. A kormányzattal szemben a gyors pénzügyi reakció igénye fogalmazódik meg, de azt nem egy ilyen fórumon lehet elősegíteni - tette hozzá.

Az Orbán-kormány kancelláriaminisztere elmondta: kiderült, hogy stratégiai különbség van a megközelítésekben. A szocialisták hagyományos módon reagálnak a krízisre, elsősorban a költségek csökkentésével. A Fidesz elnöke azonban éppen a korábbi válságkezelési tapasztalatok alapján óvott attól, hogy a megszorítások pont azokat tegyék tönkre, akik a válságból való kitörés garanciáit jelentik, a családokat és a vállalkozásokat - jegyezte meg az elemző.

A meglepetést Dávid Ibolya szereplése okozta, aki valószínűleg úgy gondolta az MDF-et övező morális válságból való kimenekülést, hogy felrajzol egy nagyon radikális megszorító csomagot, tulajdonképpen egy egyéves válságkormány-programot - fogalmazott Stumpf István.

A politológus szerint Dávid Ibolya bejelentkezett a válságkormány miniszterelnökének. Ez arra utal, hogy ha a szocialisták elfogadnák Dávid Ibolya javaslatait, akkor erre az egy évre a két párt egyfajta válságkoalíciót alkothat - fűzte hozzá.

A Századvég Alapítvány elnöke úgy véli: van realitása a terv főbb elemeinek megvalósulásának, ha a politikai elit magán kezdi a megszorítást, valamint Gyurcsány Ferenc távozik, és átadja a stafétabotot annak, aki mögé stabil parlamenti többség állítható.

Világos, hogy a mostani kisebbségi kormány már a költségvetés elfogadásával is komoly terhet vesz magára, kicsi az esély arra, hogy érdemben foglalkozni tudjon a válság jövőbeni következményeivel - értékelt az elemző.

Ezért mondják többen azt, hogy legkésőbb a júniusi európai parlamenti választásokon érdemes lenne új felhatalmazást kérni, és aztán neki lehetne állni az addigra kidolgozható társadalmi-gazdasági megállapodás megvalósításának.