Felravatalozták Janus Pannoniust

A csontokat tartalmazó, ónozott rézlemezekkel bevont, reneszánsz díszítésű fakoporsó mellé a hagyományoknak megfelelően püspöki süveget, pásztorbotot, misekönyvet helyeztek, valamint meggyújtották a feltámadást jelképező húsvéti gyertyát.

Mayer Mihály megyéspüspök mintegy háromszáz jelenlévő előtt elvégezte a koporsó lezárásának szertartását, melyet a következő huszonnégy órában ájtatosságok, szentmise, a Pécsi Tudományegyetem kórusának zenés áhítata, továbbá csendes virrasztás követ.

Janus Pannoniust kedden 16 órakor a bazilika altemplomában, Dulánszky Nándor püspök mellett helyezik végső nyugalomra, addig bárki leróhatja tiszteletét előtte. A temetésre több mint négyszáz meghívott vendég érkezik, köztük Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke és Hiller István oktatási és kulturális miniszter.

A költő csontjait 1991-ben a pécsi székesegyház renoválásakor fedezték fel. A püspökség eddig is valószínűsítette, de a legújabb antropológiai vizsgálatok idén tavasszal kapott eredményei alapján biztosra veszi, hogy a költő csontjait találták meg. A ceremónia a nyitórendezvénye a 2009-ben alapításának ezredik évfordulóját ünneplő egyházmegye millenniumi programjainak.

Kedden temetik újra Janus Pannoniust (1434-1472) a pécsi székesegyház altemplomában, az eseményre mintegy négyszáz meghívott vendéget várnak. A humanista költő, egykori pécsi püspök földi maradványait hétfőn ravatalozták fel.

Az alapításának 1000. évfordulóját jövőre ünneplő Pécsi Egyházmegye nagyságához méltóan akarja örök nyugalomra helyezni 25. püspökét, megbocsátva fiatalkori kilengéseit, pajzán verseit. Mayer Mihály megyéspüspök ezt azzal indokolta, hogy "ifjúként a divatnak hódolt, aztán benőtt a feje lágya, és akarta a társadalmat vezetni, szervezni. A szenteket is a tökéletesedésük folyamatában vizsgáljuk, nem azt nézzük, milyenek voltak fiatalon".

A ceremónia előtt, 10 órakor emlékkonferenciát tartanak a Dómmúzeumban, melyen régészek, történészek, a költő korának kutatói mellett előadást tart Hiller István oktatási és kulturális miniszter. A program 13 órakor mandulafa-ültetéssel folytatódik az északi városfal mentén, ezen részt vesz és beszédet mond Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke.

A Nemzeti Kegyeleti és Emlékhely Bizottság 14 órakor ülést tart a püspöki palotában és dönt arról, Janus Pannonius és a pécsi püspökök sírjai részei lesznek-e a virtuális nemzeti sírkertnek, amely a neves személyiségeknek az ország különböző pontjain található nyughelyeit foglalja magában.
A temetést a bazilikában 15 órakor kezdődő szentmise után, az altemplomban tartják. Janus Pannoniust Dulánszky Nándor püspök mellett helyezik végső nyugalomra, nagyságát a Rétfalvi Sándor szobrászművész által készített síremlék is hirdeti majd.

Az újratemetést több rendezvény is kíséri, ezek egyike a Baranya Megyei Múzeumok Igazgatóságának mandulafa-ültetési akciója, amelyet a költőóriás Egy dunántúli mandulafáról című verse ihletett. Pécs közterein 500 mandulafát ültetnek el önkéntesek, közéleti szereplők, tudósok, művészek.

Az újratemetés alkalmából a Pécsi Püspöki Könyvtár megjelenteti a Janus Pannonius pécsi püspök dicsőítő éneke veronai mesteréhez, Guarinóhoz című, 1518-ban, Bázelban kiadott kötetének reprint kiadását. Mindössze kétszáz készül belőle, ebből 120-130 kerül kereskedelmi forgalomba.

Janus Pannonius csontjait 1991-ben a pécsi székesegyház renoválásakor fedezték fel. A fűtés felújításához az altemplom nyugati fala mellett egy árkot ástak: ekkor találtak nyolc csontvázat, melyek között volt jelölés nélküli, volt falazott kriptában elhelyezett és előbukkant egy olyan sír is, amely nagyjából a főoltár alatt helyezkedett el. Ez a hely az egyházi vezetőket illette meg.

A püspökség eddig is valószínűsítette, de a legújabb antropológiai vizsgálatok idén tavasszal kapott eredményei alapján biztosra veszi, hogy a költő csontjait találták meg. Ezért úgy döntött, az újratemetés kijár a magyar irodalom és a katolikus egyház e neves személyiségének, s nyitánya lehet a fennállásának 1000. évfordulójára készülő Pécsi Egyházmegye jövő évi ünnepi rendezvénysorozatának.

A csontváz bal tenyere alatt, a jobb combnyakon az 1464-ben felszentelt II. Pál pápa ólomból készült bulláját fedezték fel a kutatók. Mátyás király és Vitéz János 1465 márciusában a pécsi püspököt küldte II. Pálhoz megválasztását üdvözlendő.

Kárpáti Gábor régész korábban az MTI-nek elmondta, hogy ez volt Janus Pannonius karrierjének csúcsa, pár év múlva azonban kegyvesztetté vált: mikor Mátyás békét kötött a török szultánnal, Vitéz János egész köre úgy érezte, hogy politikai elképzelésük csődbe jutott, a király elárulta a Hunyadi-hagyományt.

Vitéz János és Janus Pannonius szembefordult a királlyal, Hunyadi egykori vezérkarával, a hajdani törökverő vezérekkel összeesküdtek megbuktatására. Mátyás azonban résen volt, rajtuk ütött, így Janus 1471 novemberében a felvidéki Léva mellől püspökségébe menekült, majd 1472. március 15-én elhagyta Pécset és Itália felé vette útját. Az évek óta tüdőbajban szenvedő humanista költő útközben tüdőgyulladást kapott és a Zágráb feletti Medvevárában meghalt. Janus Pannoniust ott temették el a Remete nevű pálos kolostorban, később azonban egy híve exhumáltatta és Pécsre vitette. Kátrányos koporsóban rejtegették több évig, míg Mátyás a püspököt megillető tisztességes temetést el nem rendelte.

Antropológusok a csont vizsgálatával megállapított életkor, a magasság, valamint az elhunyt betegségei alapján azonosították a sírban talált maradványokat. Mind megfelelt annak, amit Janus Pannonius önmagáról írt. Emellett a sír helye, a kátránynyomok, a pápai bulla, valamint az antropológusok - Marcsik Antónia és K. Zoffman Zsuzsa - szakvéleményei is alátámasztják, hogy 17 évvel ezelőtt valóban Janus Pannonius nyughelyére bukkantak.

Janus Pannonius 1434-ben született a Dráva menti Csezmice községben. Kisnemesi származású özvegy anyja költséges külföldi taníttatását nagybátyjára, Vitéz Jánosra bízta. Janus 1447-ben Guarino da Verona ferrarai magániskolájába került, a koraérett gyermekben gyorsan kibontakozott a költői tehetség.

A költő 1454-ben Padovában jogi tanulmányokba kezdett, befejezésük után itáliai útra indult. Amikor Hunyadi Mátyás a magyar trónra került, Janust hazahívták rokonai, egyenesen az udvarba, ahol a királyné kancellárja, majd királyi kancellár, azaz az udvari hivatalok vezetője lett. Mátyás hamarosan pécsi püspökké nevezte ki.