A mókusok paradicsoma
Washington lakói közül van, aki gyűlöli, mások imádják őket. A nagy többség valószínűleg közömbös irántuk, pedig mindenhol jelen vannak. Az amerikai főváros egyik jelképéről, a szürke mókusról van szó, amelyből száz éve még csak néhány cikázott a parkokba
2008. október 23. csütörtök 07:40 - Hírextra
Washingtont ma már nem lehet elképzelni nélkülük. Az elővárosokban és a belvárosban, a bevásárlóközpontoknál, még a Fehér Ház kertjében és a kongresszus körüli fákon is szaladgálnak. Pedig ez nem volt mindig így: a XX. század elején csak ritkán lehetett látni ezeket a bozontos farkú rágcsálókat.
A The Washington Post visszatekintése szerint a főváros parkjaiban és zöld terein akkor nem volt számottevő mókuspopuláció. A szürke mókus egykor őshonos volt az Egyesült Államok keleti partvidékén, a villámgyors mozgású állatok az ellenük folyó vadászat következtében azonban szinte az egész városból eltűntek. A mókusvadászatot csak 1906-ban tiltották be.
A századelőn a természetbarátok megnyerték a kormányt annak, hogy a főváros egyes parkjait ismét be kell népesíteni a makogó hangot hallató kis állatokkal. A The Washington Post arról adott hírt, hogy "néhány pár érdekes kis állatot szabadon engedtek a fák között". A mókustelepítés hamarosan mozgalommá szélesedett, néhány év alatt jelentős mókushad otthona lett a belváros.
Az akció éppen az elnöki lakhely, a Fehér Ház környékén kezdődött.
Ebben nagy szerepe volt egy híres állatkereskedőnek, Edward Schmidnek, aki hírességeknek szállított házi kedvenceket. Jó barátságban volt Theodore Roosevelt elnökkel, akinek a gyerekei odavoltak az elnöki rezidenciára telepített mókusokért. Az elnök támogatásával a mókusok ügye jó úton haladt, a parkokban etetőket helyeztek el, sőt még víztároló edényeket is felszereltek, hogy a kis állatok ne szomjazzanak. Telente a parkrendőrség feladatai közé tartozott a mókusok ellátása élelemmel.
A szürke mókusok után szintén az 1900-as évek elején engedték el Washingtonban az első 18 fekete mókust, amelyeket Kanadából szállítottak az amerikai fővárosba. A mai fekete rágcsálók, amelyek szintén mindenfelé előfordulnak, azoknak a leszármazottai.
A szürke mókusok Washington védett polgáraivá váltak. Amikor a mókusállomány elszaporodásával a kóbor macskák például tizedelni kezdték a kis rágcsálókat, az állampolgárok panaszai nyomán a rendőrség 1912-ben azt is fontolóra vette, hogy mókusvédelmi járőröket indítanak, hogy "a törvényen kívüli macskák ne terrorizálják és gyilkolják" a mókusokat - írta annak idején a Post.
A gondoskodásnak, a hatósági védelemnek és nem utolsósorban a befolyásos támogatóknak köszönhetően a mókusok idővel újra birtokba vehették Washingtont.
Forrás: MTI