Az amerikai akció Damaszkusztól északra, egy Al-Sukkiraya nevezetű falu ellen irányult, és nyolc halálos áldozat eredményezett. A megtámadott falu nagyjából nyolc kilométerre esik az iraki határtól, és valahol az Eufrátesz folyó partján található. Az amerikaiak helikoptereket és szárazföldi alakulatokat is bevetve hajtották végre a támadást, amely igen nagy felháborodást okozott Szíria szerte.

Irán helyett Szíria?

Ha valaki Irán bombázását várta az amerikai elnökválasztás estéjén, vagy rögtön utána, az most valószínűleg csalódással veszi tudomásul, hogy be kell érnie ezzel a szíriai akcióval. A támadás célpontja egy, az al-Kaidával közvetlen összeköttetésben lévő szervezet, a Világdzsihád vezetője lett volna. Ez a szervezet folyamatosan intéz támadásokat amerikai célpontok ellen Irakban, a szír határ felől. Ezen kívül komoly toborzó tevékenységet folytat Észak-Afrikában és a Közel-Keleten, hogy harcosokat küldjön Irakba az „ősellenség” legyőzésére.

Az Egyesült Államok szerint a támadásra azért volt szükség, hogy így vessenek véget a szír határról történő támadásoknak. Egy amerikai katonai forrás alapján az iraki határ mind Jordánia, mind pedig Szaúd-Arábia felől teljes ellenőrzés alá van vonva a helyi erők részéről, ellenben a szíriai szakasszal, ahol a totális káosz uralkodik. „Most a saját kezünkbe vettük a dolgokat” – mondta egy magas rangú állami tisztviselő az akcióval kapcsolatban.

Mindez annak ellenére történt, hogy Bassar al-Aszad szír elnök éppen közeledési szándékát próbálta jelezni Washington és Európa felé. Közel egy évvel ezelőtt Aszad komoly hajlandóságot mutatott, hogy török közvetítéssel tárgyalásokat kezdeményezzen Izraellel, ezáltal kívánva jelezni Bush elnöknek: Szíria hajlandó bármiféle együttműködésre az amerikai kormányzattal. Aszad eközben sikeresen javította pozícióját az arab világon belül, és Európával is megkezdte a jó kapcsolat ápolását.

A Bush-kormányzat, annak ellenére, hogy nem vétózta meg a szír-izraeli tárgyalások megkezdését, még mindig ferde szemmel tekint Damaszkusz irányába, és továbbra is a gonoszak tengelyére helyezi Szíriát. Az amerikaiak ezen felül igen látványosan nem mozdították a kisujjukat sem, hogy elősegítsenek valamilyen párbeszédet a szír kormányzattal, azt viszont most megmutatták, hogy nem riadnak vissza esetleges katonai beavatkozásoktól Szíria határain belül.

A támadást egy figyelmeztetés is megelőzte az USA részéről. A múlt héten egy magas rangú amerikai tiszt egy sajtótájékoztatón arra hívta fel a figyelmet, hogy a helyzet a szír határon egyre romlik, mivel Damaszkusz nem biztosítja megfelelőképpen saját határának védelmét.

Damaszkusz visszavág?

Szíria érthető módon kiakadt az amerikai akciót követően: „szörnyű bűnténynek és agresszív cselekménynek” titulálta a támadást egy magas beosztású szír tisztviselő. Damaszkusz magyarázatot követelt az akcióra, és arra figyelmeztetett, hogy Szíria fenntartja a jogot a megfelelő válaszadásra. Azonban, hogy ez mit rejt magában igencsak kérdéses. Szír diplomaták továbbá közölték: „hogy ha az Egyesült Államoknak bizonyítéka van terrorszervezetek működésére szír területeken, akkor azt először is Damaszkusszal kellene közölniük, és nem a nemzetközi törvényeket áthágva katonai akciókat végrehajtani egy ország hivatalos határain belül.”

Damaszkusz azonban nemcsak Amerikára orrolt meg, hanem az iraki kormányzatra is kiterjesztette haragját. A szírek állítása szerint ugyanis Irak korábban arra tett ígéretet, hogy nem ad lehetőséget senkinek vele szomszédos országok elleni támadásra, ezért az amerikai akcióért Irakot is felelősség terheli. Ennek megfelelően az amerikai és az iraki képviseletek vezetőit a szíriai külügyminisztériumba rendelték kérdőre vonás céljából.

Hattyúdal akció volt?

Bizonyos források az akciót a Bush-kormányzat egyik utolsó dobásának vélik beazonosítani. Mivel a sokat emlegetett Irán elleni támadás valószínűleg nem lesz kivitelezve, Washington így akarja felhívni a figyelmet, hogy képes „rendet tenni” Irakon kívül, és nem riad vissza katonai akcióktól más országok területén sem. A vasárnapi támadás tehát lehetett intés Irán felé is, nemcsak Szíriának. A lassan leköszönő Bush azonban némileg elkésett ezzel, ha egyáltalán valami értelmet szánt is ennek a beavatkozásnak.

Ha ez az akció egy apró sikert is jelentett az amerikaiaknak, semmi esetre sem képes egyszerre kitörölni a washingtoni kormányzat emlékezetéből az iraki kudarcok sorozatát. Az al-Kaida elleni háború egy lassú becsődölésnek tűnik, a tálibok újra viháncolni kezdenek Afganisztánban és hát Oszama bin-Laden sincs sehol.