Az egyháznak közéleti szerepet kell vállalnia
Az egyháznak közéleti szerepet kell vállalnia, tevékenysége nem állhat meg a templom falai között - mondta Fabiny Tamás, a Magyarországi Evangélikus Egyház püspöke október 31-e, a reformáció emléknapja alkalmából az MTI-nek.
2008. október 30. csütörtök 16:23 - Hírextra
E törekvést jelképezte az, amikor Luther Márton 1517-ben a wittenbergi vártemplom külső kapujára kiszögelte az egyházi reformokat sürgető 95 pontját - tette hozzá a püspök.
Fabiny Tamás hangsúlyozta: az egyház mai feladata, hogy integrálja a társadalmat, szerepeljen a közéletben ott, ahol erre szükség van, és segítsen az aktuális feladatok minél gyorsabb és jobb megoldásában. Erre a kommunizmus évei alatt nem volt lehetőség, akkor az egyház szinte kizárólag hitéleti kérdéssel foglalkozhattak, úgynevezett "sekrestye-kereszténységet" erőltetett rájuk az állam - mondta.
Meglátása szerint a felvetődő társadalmi kérdésekre is válaszolniuk kell az egyházaknak, a reformáció korában például a hitújító Luther a török birodalom hódításaival kapcsolatban foglalt állást több ízben is. Ennek megfelelően ma a globalizáció, a pénzügyi válság, a munkanélküliség problémáira is reagálniuk kell az egyházaknak.
Fabiny Tamás kifejtette: a reformáció "beszélgető egyházat" feltételez, amely a hétköznapjait az emberek között éli, s a világiakat is megszólítja. Ennek példájaként szintén Luther Márton hitújító tevékenységét hozta fel, a reformátor ugyanis naponta elment a szász parasztok közé, hogy problémájukról tájékozódjon, de ugyanígy tartotta a kapcsolatot a rabbikkal, akik a héber szövegű Ószövetség fordításában voltak segítségére.
A reformáció ünnepe kapcsán az evangélikus püspök arról is beszélt, hogy a szabadság fontos alapelve kell, hogy legyen az egyházaknak. Luther Márton könyvét, A keresztény ember szabadságáról című írást idézve kijelentette: a hívőknek a szeretettől vezetve mindenki szolgáinak, míg a hittől vezérelve mindentől, így a bűntől is szabadoknak kell lenniük.
Mint mondta, a lutheri derű az egész evangélikus egyházat át kell, hogy hassa, és ezt tovább kell adniuk a többi egyháznak. Arra utalva, hogy Luther Márton elfogadta a világ áldásait, megemlítette a vallásalapító egyik mondását: "Amíg iszom a wittenbergi sört, addig terjed az evangélium". Ezzel azt akarta érzékeltetni, hogy a szentírás üzenetét az emberek fokozatosan megismerik, ha előzőleg egyszer már a papok beszéltek róla - tette hozzá.
Fabiny Tamás kitért arra, hogy a reformáció tanításai a humanizmus és a reneszánsz megjelenése után váltak ismertté. Ebben a korszakban már megjelent a könyvnyomtatás, ami nagyban hozzájárult a biblia terjesztéséhez. A művészeteket egyre inkább megbecsülték, a középkori prüdériát pedig mind több kritika érte.
Október 31-én világszerte arra emlékeznek: Luther Márton német Ágoston-rendi szerzetes és egyetemi tanár, a reformáció megindítója 1517-ben e napon tűzte ki 95 tételét a wittenbergi vártemplom kapujára. Tételeivel a búcsúcédula-árusítások körüli visszaélések ellen tiltakozott, kétségbe vonva a pápa jogát a bűnök megbocsátására. X. Leó pápa 1520-ban kiadott bullájában kiközösítette Luther Mártont, aki a pápai oklevelet nyilvánosan elégette és kijelentette, hogy szakítani kíván a katolikus egyházzal.
A Luther vezette új irányzat lett az evangélikus, míg a genfi reformátor, Kálvin János vezette irányzat a református vallás alapja.
Forrás: MTI