A gazdasági bizottság ülésén számos kritikát megfogalmazott a költségvetési tervvel kapcsolatban. Lehet-e azt akár a tegnapi tárgyalások függvényében is sejteni, hogy a várható módosítások mennyire terelik jó irányba azt?

A jó irány azt jelenti, hogy az adott körülményekhez alkalmazkodva a legjobb kompromisszumokat megtaláljuk: hogy a lakosság, az ország és a vállalkozások is a legkisebb sérülést szenvedjék. Ha erre képes a költségvetés, ha ez a megfelelő időben történik, ha ez hiteles a külföld és a lakosság számára is, akkor jó lesz a költségvetés. Abban az értelemben nem lesz jó, hogy jó híreket hozna. Nem fog: esélyeket hoz majd.

Meglehetősen sok a vita ezzel kapcsolatban, Kicsit kívülről, illetve olyasvalakiként, akinek már van tapasztalata ilyen vitákban, hogy látja: mekkora az esély arra, hogy valóban érdemi megegyezés szülessen a pártok között?

A legfontosabb kérdésekben a Magyar Köztársaság Parlamentje biztosan meg fogja hozni a szükséges döntéseket. Ez nem feltétlen jelent teljes harmóniát: a többségi vélemény érvényesül majd. Lesznek területek, ahol meglesz az egyetértés, ilyen például a tartalékképzés témaköre. Biztos lesznek még viták és nézetkülönbségek, és akadnak területek, ahol nem lesz egyetértés. Az eltérő érdekek és eltérő szakmai meggyőződések miatt is.

Beszélt az erősödő korrupció veszélyéről. Tegnap Gyurcsány Ferenc azt mondta, megbízták Draskovics Tibort egy új korrupcióellenes intézményrendszer felállításával. Erről lehet már valami bővebbet tudni?

Az ÁSZ-nak van egy együttműködési megállapodása a kormánnyal, amit Draskovics Tibor írt alá: az intézményrendszerben a Számvevőszék is jelen van. Hogy ebben milyen változtatásokat eszközölnének, és milyen új elemekkel bővítenék a rendszert, egyelőre nem tudom. De egy új intézményrendszer mindig pénzbe kerül. Ha ezt most komolyan gondolják, a létrehozásához szükséges forrásokat a költségvetésben is szerepeltetni kell. Pénzbe kerül az adóhivatali munka is, pénzbe kerül a korrupció elleni küzdelem is, a pénzügyi ellenőrzés is pénzbe kerül az állam működése szükségszerűen költségekkel jár, ezzel számolni kell. Kicsit úgy működik ez a rendszer, mint egy autó, ami üzemelhet szervorendszerek nélkül is. Lehet biztonsági berendezések nélkül üzemeltetni, hisz azok is energiafogyasztók, a motortól veszik el a teljesítményt: csak éppen velük jobban működik a rendszer.

Van valamilyen recept a korrupció letörésére?

Hosszú-hosszú, következetes tevékenységről van szó. Az ülésen is elmondtam: többek között olyan állami költségvetési tervek is kellenek, amik egyik évről a másikra jelentős változtatásokat nem tartalmaznak, hanem tartós trendeket tükröznek, a vállalkozók számára kiszámítható feltételeket teremtenek. A korrupció elleni küzdelem abból indul, hogy megkülönböztethető legyen egymástól egyedi hiba, és a tudatos visszaélés. Ha a feltételrendszerek állandóan változnak, ha nem tiszta a menetrend, a kiadási körülmények, ha zavarok vannak a rendszerben, már az is közel lehetetlen, hogy megkülönböztessük a szimpla ügyetlenségből fakadó hibát a tendenciózus jelenségektől. Ezt a rendszerváltozás első éveiben gyakorló ellenőrként magam is megtapasztalhattam.

Említette, hogy meg kell találni azt a kompromisszumot, ami a legkevésbé árt. Gyakran előkerül ebben az összefüggésben az adócsökkentés terve is. Gyurcsány Ferenc szintén tegnap mondta azt, hogy ha minden jól alakul, 2009 második felében nyitottak a csökkentésről szóló tárgyalásokra. Minek használna ez inkább? A versenyképességnek vagy a költségvetésnek?

A kettő egymástól nem választható el, szorosan összetartozó fogalmak. Ez a huszonegyedik század nagy felismerése, és a válság is erről szól: egy ország önmagában is versenyzik, nem csak a reálgazdasága. Versenyez a bírósági rendszer, az ellenőrzés, a közigazgatás, ezek teljesítménye, a szociális rendszerek. Ezt a komplex modellt kell az elkövetkező időkben Magyarországon is meghonosítani. Ennek egy része az adószabályozás is, de ez még messze nem minden. Egy vállalkozásnak a megbízható, vállalkozásbarát környezet, a biztos megrendelések, az egyszerűsített ügyintézés és a kiegyensúlyozott körülmények legalább ennyire fontosak. Egyébként a magyar adók nemzetközi összehasonlításban nem rettenetesen kirívóak: még a szlovák rendszerrel összehasonlítva sem, hisz az állam működéséhez nagyságrendileg hasonló források kellenek. Az arányok természetesen lehetnek mások. De ahhoz, hogy erről komoly tárgyalások kezdődjenek, és a 2010-es költségvetés tárgyalásakor önnel már erről tudjak beszélgetni, már most meg kell kezdeni a felkészülést.