Hogy mennyi is az, ami jár, azt az "ökölógiai lábnyom" fogalmának bevezetése tisztázza. Ez mutatja meg, hogy adott technológiai fejlettség mellett egy emberi társadalomnak milyen mennyiségű földre és vízre van szüksége önmaga fenntartásához és a megtermelt hulladék elnyeléséhez.

Az Élő bolygó jelentés

Pontosan tíz éve adták ki az első Élő bolygó jelentést, mely kétévente kívánja bemutatni számszerűsítve a bolygó aktuális ökológiai állapotát. A biológiai sokféleség változását mérő élőbolygóindex és az ökológiai lábnyom mellett a vízfelhasználást jelző "vízlábnyom" segítségével tudhatjuk meg, milyen a természet aktuális kizsákmányolásának szintje.

A legfrissebb adatok elkeserítőek. 1686 gerinces faj 4645 populációjának felmérése alapján az élőbolygóindex az 1970-es évekhez képest 30 százalékkal romlott. Ez drámai csökkenést jelent. A bolygó történetében több kihalási eseménysorról van tudomásunk - a legismertebb a dinoszauroszoké a kréta időszak végén, de volt ennél is átfogóbb, mikor a Föld élővilágának közel 90 százaléka kipusztult. A jelenkori helyzet legalább ennyire tragikusan fest: az elmúlt 35 évben a gerinces fajok egyedeinek száma 30 százalékkal lett kevesebb.

Erőteljes csökkenés tapasztalható a trópusi és az édesvízi fajoknál. Ennek több oka is van, és mindegyik következik a másikból: az erdőirtás, a nem megfelelő földhasználat, a vízfelhasználás, valamit a klímaváltozás. És nyilvánvalóan ide sorolható a természet szennyezése vagy a túlhalászat is.

A 2008as jelentés szerint az ökológiai lábnyom eredményei szerint a Föld országainak 75 százaléka adósságban van. Magyarán szólva, amit a természettől elvesznek, az jóval felül áll saját biológiai kapacitásukon.

A felelősök

Ami még megdöbbentőbb, de akár írhatnánk felháborítónak is: a bolygó teljes biológiai teljesítőképességének a felét nyolc ország fogyasztja el. Ezek sorrendben: Egyesült Államok, Brazília, Oroszország, Kína, India, Kanada, Argentína és Ausztrália. Ez az aránytalanság azt jelzi, nem feltétlenül kell mindenkire rákenni a felelősséget.

Ők nyolcan már egyedül is sokat tehetnének a természetkárosítás ellen. Akik túlfogyasztanak saját lehetőségeiknek, azok a világ többi államának biológiai tartalékait használják fel. Ezt mihamarabb fel kellene ismernie a „szenvedő” országoknak és erőteljes fellépést kellene követelniük az őket – és persze minden földlakót – meglopókkal szemben.

Valószínűleg senki számára sem meglepő, hogy bolygónkra a legnagyobb terhet az Egyesült Államok és Kína rója, akik a Föld teljes biológiai kapacitásának 21 százalékát használják el. Az Egyesült Államok lakói egyénenként - csecsemőket is beszámítva! - 9,4 hektárt használnak fel, míg ezzel szemben egy kínai lakos „mindössze” 2,1 hektárt. Ne feledjük azonban, hogy Kínában négyszer annyian élnek, mint az Államokban, így összességében ugyanolyan jelentős a terhelésük.

Még öt bolygó

Ha fenntartható módon élnénk és igazságosan lennének elosztva a javak, elvileg minden egyes földlakóra 2,1 hektár jutna. Tehát, ha mind a hatmilliárd földlakó szeretne annyit fogyasztani, mint az Egyesült Államok polgárai, akkor csak az igények kielégítésére a jelenlegi Földnél négy és félszer nagyobb planétára, vagyis öt további, ugyanilyen típusú bolygóra lenne szükségünk. Ez értelemszerűen nem megoldható. (Az már a sci-fi tárgyköre lehet, hogy mikor találunk olyan lakható idegen bolygókat és megfelelő szállítójárművet, melyre átcsoportosíthatnánk a földlakókat)

Külön említést érdemel, hogy a jelenleg a Föld lakosságának átlagos ökológiai lábnyoma jelenleg 2,7 hektár. Ebből könnyen kiszámolható, hogy 2008-ban átlagosan ez a hatmilliárd ember 30 százalékkal nagyobb lábon él, mint amennyit a Föld kiszolgálni képes.

Hazánk lábnyoma

Magyarország az előző jelentéshez képest nyolc hellyel került hátrább, vagyis jelenleg a 40. a sorban. Ez első halásra jó hír lehet a természetért aggódóknak, ám el kell keserítenünk őket: nem az ökológiai fogyasztásunk csökkent, hanem más országok fogyasztása nőtt jóval nagyobb mértékben a mienknél. Jelenleg hazánk egy főre eső ökológiai fogyasztása 3,5 hektár.

A 1998 óta készülő Élő bolygó jelentés idén új tartalommal bővült: az ökológiai lábnyom mintájára bevezették a vízlábnyomot. Ez megmutatja, hogy az egyes országok polgárai mennyi édesvizet használnak fel. A számításba beleértendő az a mennyiség is, ami az életszínvonal biztosításához szükséges termékek előállításához kell.

Átlagosan egy ember évente 1,24 millió liter édesvizet fogyaszt el (összehasonlításképpen: ezzel egy olimpiai úszómedencét lehet félig megtölteni). A Föld országai közül jelenleg 50 ország küzd vízhiánnyal, eközben az USA polgárai átlagosan 2,48 millió liter vizet fogyasztanak el évente. A vízlábnyom listáján 150 ország szerepel. Az utolsó Jemen fejenként 619 ezer literes évi vízfogyasztással. Hazánk évi 750 ezer literrel a 126. helyen található.

A fentiekből világosan kiderül, ha így folytatjuk tovább, lerágjuk a bolygó bioszféráját. Saját életterünket esszük meg. Ráadásul rendkívül aránytalan módon. A fejlett országok jóval nagyobbat harapnak és gyorsabban rágnak a többieknél. Ezt mihamarabb tudatosítani kellene, az emberekben, hogy tényleg kiérdemelhessük a”fejlettebb” nevet. Mert hogyan lehet valaki fejlettebb, ha közben kirívó ostobasággal éli mindennapjait, és a felelős viselkedés teljes hiányával viseltetik a többiek iránt.