Hogy és mikor jött az ötlet, hogy egy csajokból álló rockzenekart csináljatok?

Pinky: Körülbelül négy évvel ezelőtt találtam ki, hogy szeretnék egy rockcsapatot, amely csak lányokból áll. Úgy gondolom ez kuriózum, nem csak Magyarországon. Négy évvel ezelőtt elkezdtük megírni a dalokat Axellel, a Kerozin énekesével. Akkor még egyedül voltam. A csajokkal egy éve vagyunk nagyjából együtt.

Milyen a zenei hátteretek? Ki hol tanult?

Pinky: Már egész kis korom óta énekeltem az iskolában, illetve zenei kórusokban. Volt egy-két érdekes próbálkozás is, például egy progresszív zenekarba is hívtak énekelni. Debrecenben találkoztam egy nagyon jó énektanárral, Korival, akit a P.Boxból ismerhettek. Nála tanultam meg ezt a rockosabb vonalat.

Egyébként autodidakta módon próbáltam képezni magam, és úgy néz ki, hogy kisült belőle valami. Például az új CD-nk.



Ha egy együttesnek már CD-je is van, az azt jelentheti, hogy egy összeszokott bandáról van szó. Nálatok hogy van ez?

Pinky: Azt hiszem nagyon jól összeszoktunk, egy év alatt elég jól megismertük egymást.

Bogyó: Kamával, a basszusgitárosunkkal  egy gimibe jártunk, csak ő dráma szakon, én pedig biokémián voltam. Vele már nagyon régóta ismerjük egymást, nagyon jól elvagyunk.

Én Jávori Vili bácsinál kezdtem el tanulni, és a Kőbányai Könnyűzenei iskolában végeztem, ami még sokat nem jelent. Nagyon jó tanáraim voltak, köztük Édesapám is, aki régebben dobolt, valamint Samkó János, és Solti Tanárúr révén kerültem be a bandába.

Kicsit a lemezről. Mi volt a háttere azon kívül, hogy összeért az ötlet?

Pinky: Ami azt illeti, ez az album egy egyveleg. Még nálam kezdődött, és leginkább az én életemről, illetve tapasztalataimról szól. Remélem, pár hónapon belül már egy olyan lemezről beszélhetünk, ami teljesen a csapaté lesz.

Érzésekről, megtörtént dolgokról szól. A Suicidal például az egyik barátnőm története. Ennyire közel áll hozzám. Emellett több globális téma előjön, például a Rakás baromságban. Természetesen vannak poénosabb számaink is, illetve van még két rocklassú is a lemezen. Ezt szeretném külön kiemelni. Sokan beskatulyáztak minket, hogy egy punk zenekar vagyunk, de ezen a lemezen van rock is, punk is, lassú zene is. Az a lényeg, hogy élő zenéről van szó, inkább rockzenéről és a hangszerével mindenki nagyon jól bánik.

Jazzdobolás.

Bogyó: Az álmom az, hogy egyszer majd egy jazz zenekarban játszhassak. Ennek adok még körülbelül egy húsz évet, addigra talán az agyam is letisztul és meg is tanulok rendesen dobolni. Úgy gondolom, hogy aki jazzt játszik, az már minden tud játszani.

Tervbe is van véve, hogy csináljunk egy valamit, ami kicsit jazzes, kicsit rockos.

Nekem mindig azt mondták, hogy lehetőleg nálam jobb zenészekkel játsszak. Úgy gondolom, hogy mi egy szinten vagyunk, de nagyon jó, hogy tudjuk egymást húzni. Kama, a basszusgitáros olyan, mint egy szivacs: egyszer megmutatnak neki valamit és máris le tudja játszani. Dexy, a gitárosunk pedig már tíz éve gitározik.

Pinky: Dexynek már volt egy lánycsapata, az Angelus, úgyhogy neki már van tapasztalata.