Amíg a korábbi elnökök passzív politikát folytatva, főként ceremoniális funkciót láttak el, addig Sólyom László igen aktív szerepet vállal, és az alkotmányban szereplő önálló államfői hatáskört szó szerint alkalmazza. Sokan sérelmezték, hogy a nemzeti ünnepeken elutazik az országból, és látogatást tesz határon túli magyar rendezvényeken, továbbá hogy nem tesz kísérleteket a megosztottság csökkentésére. Megvizsgáltuk négy olyan parlamentáris ország elnökének tevékenységét, ahol az elnöki intézmény a magyarhoz hasonlóan gyenge.

Németország

Hörst Kohler hivatalba lépése utáni első interjújában azonnal leszögezte, hogy távol tartja magát a pártpolitikai megnyilvánulásoktól, azonban megválasztása után nem sokkal egy televíziós adásban politikai fáradtságot emlegetett az országban, és sérelmezte a hosszú, meddő vitákat. A korábban CDU-s Köhler igen bátran kritizálta a kormányt és az ellenzéket is, mindemellett nagy hangsúlyt fektetett a múlt feltárására, illetve kitűnt a német felelősségvállalás iránti elkötelezettségével. Népszerűségéhez hozzájárult a tudomány, a sport szeretete valamint a közvetlensége. Álláspontját pártsemlegesen, inkább atyáskodóan fejtette ki és kritikája egyik oldalt sem részesítette előnyben. Nyilatkozataiban gyakran javasolt nagyszabású megoldásokat. Példaként említhető a német dolgozók saját cégükben való részesedés szerzésének támogatása annak érdekében, hogy a haszonból akkor is részesüljenek, ha a gyártás esetleg kivonul az országból. Szintén az ő nevéhez fűződik egyfajta második Bretton Woods-i konferencia felvetése, ahol ki lehetne dolgozni a globális gazdasági rendszer fő kereteit, illetve szabályait. Mint köztársasági elnök, aktív szerepet vállalva, sikeresen találta meg azokat a témákat, amelyek Németországot foglalkoztatják, ezért képes a nemzeti egységet megjeleníteni.

Csehország

Václav Klaus, a többi elnökhöz hasonlóan, amikor elfoglalta a székét, megígérte, hogy a belpolitikai küzdelmektől távol marad. Ennek ellenére a legutóbbi hírek arról szólnak, hogy Klaus miként kritizálja Topolanek miniszterelnököt, amiért az nem hajlandó jelzésértékűnek venni a regionális szavazások eredményét, és távozni a kormány éléről.” Václav Klaus beavatkozása a Polgári Demokratikus Párt dolgaiba meghaladja azt a szerepet, amelyet a politikában az elnöknek játszania kellene” – mondta válaszában Topolanek. A cseh államfő euró-szkeptikus politikát folytat, gyakran kiáll a nemzetállamok szuverenitása mellett, továbbá igen elutasító a környezetvédelmi kérdésekben. Euró-szkepticizmusa abban is megjelenik, hogy prágai rezidenciáján nincs kitéve az uniós zászló. Klaus, aki államfőként is az általa alapított Polgári Demokratikus Párt tiszteletbeli elnöke, erős kül - és belpolitikai szerepet vállal, ennek megfelelően az elnöki intézményt aktív politikai funkcióként fogja fel.

Anglia

Anglia helyzete némiképp eltér a többi európai parlamentáris berendezkedésű országétól, hiszen ott az elnök a királynő, tehát nem közvetett vagy közvetlen választás, hanem öröklés útján tölti be a pozíciót. Nagy-Britanniában a királynő hagyományosan távol tartja magát a belpolitikától, azonban minden héten együtt reggelizik a két nagy párt vezetőjével. Erzsébet királynő belpolitikai tevékenysége tulajdonképpen abban merül ki, hogy az amúgy igen heves szócsatákkal jellemezhető brit belpolitika eldurvulása esetén, önmérsékletre szólítja a feleket, távolmaradása a politikától azonban azt eredményezi, hogy képes az egységet szimbolizálni.

Szlovákia

A népszerűségi listákon Ivan Gašparovič, Robert Fico-tól nem sokkal lemaradva a második, azonban így is csak a válaszadók harmada tartja a legmegbízhatóbb politikusnak. Külpolitikai kérdésekben erős nyilatkozatoktól sem riad vissza, emlékezetes a közelmúltban tett nyilatkozata, amelyben csak 300 ezer magyar nemzetiségű embert ismert el, valamint Selye Egyetem hallgatóit azzal vádolta, hogy szlovákokkal íratják a záró dolgozatokat, mivel kétharmaduk nem beszél szlovákul.

Határon túliak és a zöldek

Sólyom László határon túli magyar rendezvények iránti kiemelt figyelme minden bizonnyal annak az alkotmánybéli rendelkezésnek köszönhető, amely kimondja, hogy Magyar Köztársaság felelősséget érez a határain kívül élő magyarok sorsáért, és előmozdítja a Magyarországgal való kapcsolatuk ápolását. A többi elnök természetesen nem rendelkezik többmilliós határon túli honfitárssal, így nehezen összevethető a magyar elnök erre irányuló politikája. Sólyom Lászlót minden bizonnyal az alkotmány tisztelete, textuális értelmezése vezérli, amikor a nemzeti ünnepeket külföldön kezdi, csakúgy, mint amikor a jelölésekkel kapcsolatban önálló hatáskörre hivatkozva, nem egyeztet a pártokkal. A magyarországi zöld-mozgalmak felkarolása két okra vezethető vissza: egyrészt a modern politikai gondolkodás szerves része a környezetvédelmi törekvések segítése, másrészt a magyar pártpalettáról hiányzik egy markáns, zöld álláspontot képviselő párt. Ez utóbbi azonban kevésbé képes egységet generálni a magyar társadalomban, mivel a lakosság hagyományosan kevés érdeklődést tanúsít a környezetvédelem iránt.

Sólyom László

”Mától kezdve az alkotmány szerint én képviselem a magyar államot. Szinte megtestesítem” – ezzel kezdte székfoglaló beszédét az államfő, amelyben kifejtette, hogy az egység képviselete a legfőbb célja. Későbbi beszédeiben többször jelezte, hogy a belpolitikai küzdelmektől távol akarja magát tartani, azonban ezzel kapcsolatosan érte a legtöbb bírálat. Mint láttuk, a többi parlamentáris elnök szintén aktív politikát folytat, így a Sólyom Lászlót ért támadások arra vezethetőek vissza, hogy a rendszerválást követően a köztársasági elnökök pusztán ceremoniális szerepet játszottak, kivéve Göncz Árpád elnöklésének kezdeti szakaszában. Sólyom valószínűleg új tartalommal kívánja megtölteni az elnöki intézmény, azonban tevékenységével figyelmen kívül hagyja azt a társadalmi igényt, hogy a lakosság úgy akar tekinteni az államfőre, mint egy olyan egységet szimbolizáló személyre, aki nyugalmat teremt a politikai életben. Ő ezzel ellentétben a jogra támaszkodva (gyakran túlzottan is), azokat a politikai funkciókat érvényesíti, amelyeket a rendszerváltás idején szántak az elnöki intézménynek. Nem tesz mást, mint betartja az alkotmányt, de módszereit a lakosság nem támogatja, így el kell döntenünk, hogy az alkotmánnyal vagy Sólyom Lászlóval van gond. Munkájával az elnök hagyományosan pozitív megítélése csorbát szenved, de jó esetben a legtöbb ember képes lesz néhány elnöki funkciót felsorolni a díjátadáson kívül.