Szótárcsere és -vásár

"2006-ban rendeztük meg a szótárcserét először. Két éve háromezren hozták vissza a szótárakat. Akor is ugyanazok a szótárak voltak a slágerek, amelyekre most meghirdettük a cserét" - mondta Pomázi Gyöngyi, az Akadémiai Kiadó szerkesztőségigazgatója az MTI-nek.

Mint rámutatott, sokan rendelkeznek régebbi kiadású szótárakkal, hiszen korábban ezek a kiadványok nagyon olcsók voltak. "A szótártulajdonosok dolgát szeretnék megkönnyíteni az akcióval, olyanok számára kínáljuk a kedvezményt, akiket esetleg az ár tart vissza a szótárcserétől. Korszerű, CD-vel ellátott kiadványok birtokosai lehetnek" - emelte ki Pomázi Gyöngyi.
A szótárcseréhez kapcsolódóan kerekasztal-beszélgetést szervezett a kiadó a magyar nyelvhasználatról.

Pomázi Gyöngyi bevezetőjében azt elemezte, hogy mekkora szókincs szükséges a kommunikáláshoz. Mint mondta, egy két és féléves gyerek 500 szót ismer, 1000 szó kell ahhoz, hogy megértsük az újságok címszavait, kétezer pedig ahhoz, hogy a tartalom 80 százalékát felfogjuk. Egy átlagos ember aktív szókincse 5000 szóból áll, a passzív öt-tízezerből.
Ismertetése szerint Petőfi 22 ezer szót használt, Jókai pedig 40-45 ezret.

Pléh Csaba akadémikus arra mutatott rá, hogy ma a komputer segítségével könnyen átemelünk szövegrészeket saját írásainkba: nő a vendégszövegek aránya, ez pedig magában hordozza a szókincs szűkítésének veszélyét.

Forgách Tamás, a Szegedi Tudományegyetem dékánhelyettese hangsúlyozta, hogy sokan hisznek a helyesírás-ellenőrző programoknak, ami rontja a helyesírást.

Klaudy Kinga professzor, az ELTE Fordító- és Tolmácsképző Tanszékének vezetője a magyar nyelv változásával kapcsolatban kifejtette, hogy egyre több fordított szöveget fogyasztunk. Az uniós szövegek különösen gazdag forrásai a nyelvi változásoknak, hiszen olyan fogalmakat kell megnevezni, amelyek nem léteznek Magyarországon.

"Nemcsak arról van szó, hogy bizonyos jelenségekre nincsenek szavak, hanem maga a fogalom sem létezett. Így a fordítóknak igen nagy szerepe van az új szavak megteremtésében, miközben sok esetben ez nem az ők feladatuk lenne, hanem a terminológusoké. Ám a globalizáció következtében oly mértékben felgyorsult a fordítások iránti igény, hogy sokszor a fordítóknak korábban kell eldönteni azt, hogy egy-egy új szót hogyan ültessenek át a magyar nyelvbe, mintsem erről a szakemberek megegyezhetnének" - mutatott rá Klaudy Kinga.

Meggyőződése szerint az új szavak sohasem jelentenek problémát. "A szintaxisnak kell szilárdnak lennie: amennyiben a mondatszerkezet nem torzul, márpedig ez sokkal kevésbé érzékeny az idegen nyelvi hatásokra, akkor a szavakat a nyelvek mindig készségesen befogadják" - hangsúlyozta a professzor.