A felsőoktatási törvény általános vitája

A javaslat szerint az állam átadja a felsőoktatási intézmények részére a jogszabály hatályba lépése idején a kezelésükben lévő állami vagyont. Ha pusztán az államilag finanszírozott hallgatók oktatása a magyar felsőoktatás feladata, akkor nem lehet versenyképes, ám ha ennél több feladatot szánunk e rendszernek, akkor meg kell teremteni a feltételeket - mondta a szabad demokrata képviselő, aki Sándor Klára, szintén SZDSZ-es politikussal közösen nyújtotta be a javaslatot.

Magyar Bálint elmondta: a felsőoktatás számára ma már fontos, hogy más országok hallgatóit, kutatóit is fogadni tudja. Emellett fontos az innováció, az, hogy az egyetemek területén ipari parkok alakulhassanak. Mindez azonban csak a jogi és pénzügyi feltételek megléte esetén lehetséges, ám Magyarországon e feltételek a felsőoktatási intézmények számára nem biztosítottak. A vagyonnal való gazdálkodásban előrelépés nem történt a rendszerváltás óta - szögezte le Magyar Bálint.

Emlékeztetett: először az önkormányzatok, majd az MTA kapta meg a vagyonának működtetési jogát, ezzel szemben úgy tűnik, a jogalkotó nem bízik meg az egyetemekben. Ezt sugallja a jelenlegi szabályozás - hangsúlyozta, majd hozzátette: a nemzetközi versenyben minden korlátozás, ami fenntartja az állami gyámkodást, kárt okoz az országnak.

Magyar Bálint kitért arra: a törvényjavaslatot széleskörű konzultáció után nyújtották be az Országgyűlésnek. A rektorok pártállástól függetlenül támogatták az elképzelést.

Az előterjesztő közölte: négy célt valósít meg a módosítás. Egyrészt fontos, hogy az állami vagyonnal szabadabban gazdálkodhassanak az intézmények. Ám a módosítás szigorú kereteket szab, így a vagyont csak oktatásra, kutatási célokra lehetne használni, és hitellel megterhelni 33 százalékos mértékig lehetne. Hangsúlyozta: nem elidegenítésről, privatizációról van szó, s ha a szigorú ellenőrzésnek valamely intézmény nem felel meg, akkor az állam vissza is veheti a kezelt vagyont.

A politikus a másik fontos célként említette a vállalkozás szabadságának növelését, amelynek szellemében a felsőoktatási intézmény gazdálkodó szervezetben lehetne kisebbségi tulajdonos. A harmadik cél, hogy a nemzetközi képzések a magyar egyetemeken is megjelenhessenek, hogy át tudják venni a külföldi képzéseket. Negyedik elemként Magyar Bálint az intézmények gazdasági tanácsai szerepének növekedését említette. Mint mondta, fontos, hogy e testületeknek a vagyongazdálkodással kapcsolatos döntésekben legyen szerepe.

A módosítás előterjesztője kitért arra a kritikára, hogy ez a módosítás a tandíj rejtett visszahozatalát jelenti. Közölte: ezt a feltételezést semmiféle tény nem támasztja alá, s ugyanígy megalapozatlan az a kritika, hogy ez a módosítás a privatizációt készíti elő.

Arató Gergely oktatási államtitkár a kormány nevében üdvözölte, hogy a parlament elé került a felsőoktatási törvény módosításáról szóló javaslat, de ugyanakkor számos olyan elemre mutatott rá, amelyeket véleménye szerint érdemes továbbgondolni.

Az államtitkár azt mondta, hogy a kormány támogatja azt a stratégiai célkitűzést, hogy a magyar oktatás a kialakuló európai felsőoktatási térben is versenyképes legyen.

Fontos célnak nevezte, hogy a felsőoktatásban megtalálható szellemi és innovációs kapacitás minél hatékonyabban érvényesülhessen a gazdaságban. Emlékeztetett arra, hogy az elmúlt években számos olyan lépés történt, amely jobbá próbálta tenni a felsőoktatást. Ezek között említette a bolognai rendszer bevezetését, a felsőoktatási fejlesztési programot és a Pólus programot.

A szabad demokrata képviselők által jegyzett javaslatot úgy jellemezte, hogy az létező, a felsőoktatás világát nyomasztó problémákra keres megoldást. Az államtitkár ennek kapcsán leszögezte: olyan jogszabályi környezetet kell teremteni, hogy az intézmények minél jobban üzemeltethessék a rájuk bízott vagyont.

Arató Gergely ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a felsőoktatás működtetése és az állami felsőoktatás célja több, mint az intézmények öncélja. Hozzátette: a felsőoktatási hálózat fenntartása és ésszerű működtetése egyaránt fontos a tanuláshoz való jog biztosítása és a lényeges gazdasági, társadalmi célok elérése érdekében.

Az államtitkár világossá tette, a kormány álláspontja szerint a felsőoktatási intézményrendszer működtetése és fenntartása állami feladat, abból az állam nem vonulhat ki, onnan nem vonhatja ki a vagyonát. Emiatt úgy vélte, hogy a törvényjavaslat konkrét megfogalmazásaival szemben számos aggály merül fel. Elsősorban amiatt, hogy elég erősek-e a javaslatban foglalt garanciák arra, hogy az átadott állami vagyon a felsőoktatás céljait szolgálja-e. Hozzátette: fontos hogy az esetleg előforduló finanszírozási gondok ne járhassanak olyan vagyonvesztéssel, amely az intézmény létét veszélyeztetheti.

Arató Gergely a vállalkozás szabadsága kapcsán megjegyezte: indokolt, hogy az egyetemek józan korlátok között hasznosíthassák az általuk felhalmozott szellemi tőkét.

A szocialisták szerint összességében támogatható a felsőoktatási törvény módosításáról szóló SZDSZ-es törvényjavaslat; a KDNP ugyanakkor azon az állásponton van, hogy a javaslat nem a legsúlyosabb problémákra ad választ.