Barack Obama az Egyesült Államok új elnöke
Győzött a papírforma. Bár Barack Obama előnye sokszor apadt néhány százaléknyira ellenfelével, John McCain-nel szemben, végül meggyőző fölénnyel nyerte az elektori szavazatok többségét. November 4-én az Egyesült Államok történelmet írt: a világ vezető hat
2008. november 5. szerda 07:26 - Pénzes Dávid
Barack Obama az Egyesült Államok 44. elnöke. A hivatalos végeredmény ugyan még nem született meg, de a demokrata politikus győzelme vitathatatlan. Az amerikaiak a változásra szavaztak. A nyolc éve regnáló republikánus George Bush után újra demokrata párti politikus foglalhatja el a Fehér Ház ovális irodáját.
Barack Hussein Obama II
1961-ben született Hawaiin. Amerikai jogász és politikus, az amerikai szenátusban Illinois szenátora, a 2008-as amerikai elnökválasztás demokrata nyertese, így az Egyesült Államok 44. elnöke.
„ Mindazok, akik kételkedtek, ma megkapták a választ” – mondta az újdonsült elnök győzelmének hírére, több tízezer ember előtt. Obama hívei rocksztárként ünnepelték választottjukat: sikoltozva, könnyek közt tudatták a világgal, valami örökre megváltozott. És ebben minden bizonnyal igazuk van.
Afroamerikai eddig csak az amerikai filmekben lehetett elnök, most azonban valósággá vált a sokszor elképzelt gondolat. Fontos üzenet ez az Államokban élő fekete kisebbségnek, és még fontosabb a világon terjedő rasszizmusnak, idegengyűlöletnek. Hogy a világ vezető politikai-gazdasági hatalma élére fekete politikus került, sok mindent újra fog írni. Főleg a fejekben.
Nehéz örökségPersze nem lesz könnyű dolga az elnöknek. Öröksége nem a Mennyország. A világ éppen az utóbbi 80 év legkeményebb válságával néz szembe. A pénzügyi piacok összeomlása hajszál híján megtörtént, és mindez éppen Amerikából indult el. Rossz nyelvek szerint maga Amerika okozta a bajt. Az Egyesült Államokba vetett közbizalmat Obamának kell visszaszereznie.
Barack Obama 2.
A Columbia Egyetemen és a Harvardon végzett. Mielőtt a szenátusba választották, dolgozott polgárjog ügyvédként, a Chicagói Egyetem jogi karán tanárként és volt képviselő is az illinoisi szenátusban. 2000-ben az amerikai képviselőházi választásokon sikertelenül indult, négy évvel később azonban a szenátusba döntő többséggel, a szavazatok 70 százalékával került be.
A pénzügyi válság után nyakunkon a gazdasági válság. Erre is megoldást kell találnia a Fehér Ház új urának, ha nem akar százezreket az utcán látni, akár hónapokon belül. Közben pedig az USA két fronton is háborút folytat, Irakban és Afganisztánban. Ezt is kezelnie kell majd a leendő kormányzatnak. Ha Obama betartja választási ígéretét, akkor Irakból megkezdi a csapatok kivonását és Afganisztánra fogja koncentrálni az Egyesült Államok haderejét.
KörnyezetvédelemFontos kérdés lesz, hogyan áll majd Obama a klímaváltozáshoz. Nem egy beszédében a háborúk mellett ezt a témát jelölte meg, mint a világ másik nagy problémáját. Ha ezek nemcsak lózungok voltak, de komoly elképzelések, akkor Obama sokat tehet a változásért.
Az Egyesült Államokat hevesen támadják a környezetvédő szervezetek, sőt maga az Európai Unió is, amiért mint a világ legnagyobb szennyezője nem hajlandó részt venni az üvegházhatású gázok kibocsátásának mérséklésében, a Kiotói Jegyzőkönyv aláírásában. A kérdésben most valóban eljöhet Obama szlogenje: a változás.
Külpolitika
Barack Obama 3.
A 2005-ös és a 2006-os évben 12 törvénytervezetet kezdeményezett, és további 427-t támogatott. 2007 januárjában egy olyan törvényjavaslatot nyújtott be, ami visszahívná az amerikai csapatokat Irakból. Obama az egészségügyi-, a külpolitikai-, a munkaügyi-, és a védelmi bizottság tagja.
Aztán itt van Oroszország problematikája. A Bush-kormányzat nem tudott igazán mit kezdeni a rohamléptekkel megerősödött régi-új nagyhatalommal. Míg Bush csak tesze-tosza lépésket tett Oroszország felé, addig Putyin mellé szép lassan beállt a fél világ. Tegyük hozzá, annak Amerika-ellenes fele. A kialakulóban lévő új tömböt, az újra kétpólusúvá válható világpolitikai helyzetet szintén kezelni kell majd Obamának.
De ugyanilyen fontos a Közel-keleti békefolyamat, Palesztina országgá válásának kérdése. Erről Bush az utóbbi időben mintha megfeledkezett volna, pedig az Egyesült Államok nélkül nem jöhet létre a térségben a rendezés. De említhetjük az Iránnal kapcsolatos amerikai aggodalmakat, vagy a Kínával való viszonyt. Ezeket szintén terelgetnie kell az új elnöknek.
Egy biztos, az egész világ Barack Obamát szerette volna látni a „királyi trónon”. Európa, Ázsia, Dél-Amerika de még Ausztrália is meggyőző fölénnyel választotta volna meg elnöknek a demokrata politikust. Most itt van, megkaptuk. Kérdés, hogyan fogja beváltani a hozzá fűzött reményeket, mit fog kezdeni azzal az óriási lehetőséggel – és problémahalmazzal – amit a sorstól kapott. Hamarosan kiderül.