Családfakiállítás a Millenárison

A National Geographic Society öt éve indította útjára azt a genográfiai tervezetet, amely feltérképezi, hogy miként népesítette be bolygónkat az emberiség. A témához kapcsolódó magyar vonatkozású kiállítás egyebek közt arra keresi a választ, hogy "honnan jöttünk, mit hoztunk génjeinkben az őshazából, s mennyiben vagyunk még rokonai honfoglaló őseinknek".

A kiállítás szerdai sajtótájékoztatóján a magyar programot koordináló Czeizel Endre genetikusprofesszor rámutatott arra, hogy a genetika fantasztikus lehetőséget biztosít az őstörténet feltárására. Az emberiség 150 ezer évre vezeti vissza a történetét, a hieroglifák 7 ezer éve születtek, így 143 ezer év a múlt ködébe vész.

"A genetika lehetőséget kínál e múlt megismerésére és újraértelmezésére" - mondta Czeizel Enre, akinek meglepetést okozott, hogy a magyarországi genetikai kutatásokból épp a külföldi szakemberek vonták le azt a következtetést, miszerint a magyar férfiak 93 százaléka 4 ősapától származik, akik már az őskorszakban is Európában éltek.

"Nem kell bizonygatnunk, hogy európaiak vagyunk" - emelte ki a genetikus, akit az is "megfogott", hogy Közép-Európában testvérnépek élnek, nem lehet ugyanis genetikailag elkülöníteni a magyarokat, osztrákokat, szlovákokat, lengyeleket, szerbeket. "Ez ugyanaz a genetikai család."

A vizsgálatok révén az is kiderült, hogy a magyarság genetikailag nagyon kevert, s ez jó, mert a genetikai kevertség életerőt ad. "A Kárpát-medence egy olyan olvasztótégely volt, ahol különböző népek kultúrája, génjei keveredtek. Ez a genetikai kevertség egy igen nagy érték. A magyar géniuszokat épp e genetikai és kulturális keveredésnek köszönhetjük" - hangsúlyozta Czeizel Endre.

Hozzátette: a genetikai kevertség fényében furcsa, hogy a magyarok Európa beteg nemzetének számítanak, mivel a férfiak életkilátásai 7 évvel rövidebbek, mint Ausztriában. A magyarázat azonban nem a génekben, hanem az önpusztító életmódban keresendő, abban, hogy Magyarországon nem érték az egészség.

A Millenárison nyílt kiállítás bemutatja a Kárpát-medence benépesülésének folyamatát, a magyarságra jellemző embertani típusokat, a honfoglalás előzményeit és az őshaza elhelyezkedéséről alkotott elméleteket. A tárlat ismerteti a magyarországi népesség-genetikai vizsgálatok eredményeit, bemutatja a jellemző betegségcsoportok genetikai hátterét, s választ ad olyan kérdésekre, hogy jobban sújtja-e a magyarokat a tejcukor-érzékenység, AIDS vagy a tbc.

A tárlaton szerepelnek honfoglalás kori tarsolylemezek és hajfonatkorongok, láthatók arcrekonstrukciók és koponyák. A kiállítás március 22-ig látható, majd anyagát a szervezők reményei szerint több helyen is bemutatják az országban.