Return of Süsü
November végén új köntösben mutatkozik be Süsü. A több mint három évtizede közönségkedvenc egyfejű sárkány történetének zenés színpadi változatát a József Attila Színház mutatja be. A címszerep Dányi Krisztiáné, s fellép a darabban Dadusként Galambos Erzs
2008. november 5. szerda 08:26 - Hírextra
Csukás István remek meséje és Bergendy István zenéje rendületlenül a gyerekek kedvence. Meg az időközben felnőtteké is, hiszen a televíziós bábfilm 1977-es bemutatója óta már 31 esztendő telt el. Mi lehet a mesés egyfejű sárkány népszerűségének a titka? Talán az, hogy ez a szörny jó és érzékeny, szinte gyermeki, így a kis nézők könnyen tudnak azonosulni érzelmeivel, tetteivel. Nem véletlenül készült most belőle zenés darab, amit természetesen Süsü, a sárkány címmel mutatnak be a József Attila Színházban, Bergendy István zenéjével.
A népszerű zeneszerző-muzsikus volt a bábfilm slágerré vált dalocskáinak szerzője is. Most így vall a darabhoz fűződő emlékeiről és érzelmeiről:
- Az első dallamok 1976-ban születtek meg, a végleges darab pedig 1977 januárjára készült el. A zenei anyagot a Magyar Rádió vette fel, s a nagyszerű Szabó Attila volt a tévésorozat rendezője. Sajnos, ő már nincs közöttünk, pár éve meghalt. Nagyon szerettük ezt a munkát, s hogy mennyire beleéltük magunkat, arra jellemző a következő kis történet. Egyszer amikor mentünk haza a stúdióból, úgy éjjel fél kettő tájban, Attila azt mondta, igyunk még meg valahol egy kávét. Beültünk kávézni, s persze beszélgettünk. Egyszer csak azt mondja nekem, hogy Süsü valójában ő.
A történetet ennyire komolyan vettük akkor - és most is. Minden Süsü-előadás más. A mostanihoz pedig új dalokat is írtam. Egyes rendezők félnek a daloktól, mert attól tartanak, hogy az éneklés megállítja a cselekményt. Ez egyáltalán nincs így! Ebben a műben éppen az ellenkezője az igaz. Nagyon örülök, hogy új nóták születtek. Harminc évvel ezelőtt nem volt ilyen lehetőség, más volt a hangsúly.
A mostani előadásban Galambos Erzsi a Bús királylány dajkája. Ha pedig ő benne van egy darabban, nincs mese, az általa formált figurának énekelnie és táncolnia kell! Az öreg király szerepét Józsa Imre kapta, aki remek táncos és jó hangja is van. Ők dalolnak majd külön, meg együtt is. A bábjátékban csupán háttérként szerepeltek a katonák meg a vár népsége. Akkor másra nem volt mód.
A bábfilm bizonyos vonatkozásban szűkebb lehetőséget adott. Itt az idő, hogy ezek a szereplők is táncra perdüljenek. Egyszer egy interjúban megkérdezték tőlem: nem ciki, hogy életem fő műve - fél évszázadnyi koncert-, tánc-, dzsessz és szalonzenés múlttal - a Süsüről, azaz egy egyfejű sárkányról szóló bábsorozat? Azt válaszoltam, hogy nem. A Süsüt saját gyerekeimnek írtam, ahogy Csukás István az ország összes gyerekének. Nekem akkoriban született a fiam, és mire a kész produkció elkészült, már a lányom is másfél éves lett. Ez a darab eredetileg is a bumfordi, de aranyos, tiszta szívű és jóindulatú emberekről szólt, s erről fog szólni most is.
Galambos Erzsi Kossuth-díjas, kiváló művész - akivel az olvasópróba szünetében beszéltünk - nagyokat kacag az elhangzó szövegeken.
- Végtelen vagy boldogság számomra, hogy részt vehetek ebben a darabban. Sajnos, Süsü története valahogy mindeddig kimaradt az életemből. Én most találkoztam először a mesével és teljesen elbűvölt. Tüneményes történet és tüneményesek a szereplők. Minden próbán remekül szórakozom.
Hosszú pályámon már többször szerepeltem gyermekdarabban. Nincs különbség egy színész számára felnőtt és gyermekelőadás között. Nagyon komolyan kell venni a munkát, mert akárhányszor is játsszuk, a néző számára az az egyetlen előadás, s egyetlen szereplő számára sem lehet közömbös, hogy ő milyen élménnyel távozik a színházból. Ez a darab újdonság és ajándék nekem. Már most nagyon izgulok, hogy mit fog szólni Süsühöz legfőbb kritikusom, az unokám.
Forrás: MTI