Őssejtből hoztak létre agyszövetet

Ez komoly előrelépés a korábbi stádiumból, amikor a kutatóknak már sikerült az őssejtekből különböző típusú sejteket kitenyészteni, de nem tudták elérni, hogy azok szövetet alkossanak.
Ez azért fontos - olvasható az intézet csütörtöki közleményében -, mert "a regeneratív terápiában csak néhány betegség gyógyítható egyszerű sejtátültetéssel, a szövetátültetés lényegesen eredményesebb lehet a gyógyításban".

A kutatók ugyanakkor figyelmeztettek, hogy egyelőre az őssejtekből kifejlesztett agyszövet nem elegendő és túl gyenge ahhoz, hogy szélütés-áldozatokat gyógyítsanak vele, de tanulmányozzák, hogyen lehetne in vitro érettebb kortexszöveteket létrehozni.

Az őssejtek révén létrehozott szövet elősegítheti, hogy laboratóriumban tanulmányozzák az Alzheimer-kór okait, továbbá oltóanyag előállítására is használható lesz - fűzték hozá a japán kutatók.
Az őssejtek alkalmazását ígéretesnek tekintik olyan betegségek gyógyításában, mint a rák vagy a diabétesz, vagy az emberi szervezet megrongált sejtjeinek, szöveteinek pótlásában. Számos országban azonban vitatják ezt a módszert, mivel az őssejtek kinyerése során elpusztulnak azok az embriók, amelyekből származnak.

Japánban viszont engedélyezik azt, hogy embriókból nyerjenek ki őssejteket tudományos kutatáshoz.
A Riken intézet azonban azt is megjegyezte közleményében, hogy sikerüt agykéregszövetet kitenyésztenie ugynevezett iPS multipotenciális őssejtekből is, amelyeket felnőttek bőréből vagy testének más részeiből kinyert sejtekből laboratóriumban alakítanak ki - ez az eljárás nem vet fel olyan etikai problémákat, mint az embriók felhasználása.