A fogyatékkal élő azok, akikre valahogy sosem jut annyi figyelem, mint illene – legyen szó vakokról, siketekről, szellemi fogyatékosokról, róluk hajlamosak vagyunk megfeledkezni. Noha csak azért, mert kevesebbet látjuk őket (például, mert nem nagyon tudnak kijutni az utcára), még köztünk élnek, lennének igényeik, és vannak érdekeik is.



Ezen a helyzeten sokféleképpen lehetne segíteni, például az érintettek érdekképviseleteivel egyeztetve. Ne legyünk igazságtalanok, ilyesmire azért akad példa. Mint most is: ma volt ugyanis a Fogyatékos Emberek Parlamenti Napja. Három szakaszban, vitával, komoly kérdésekkel.

Elvileg. És ne tessék félreérteni: nem a fogyatékkal élőkön múlott a dolog. És meglepő módon nem is a politikusokon: ők a szokásosnál lényegesen nagyobb egyetértésben voltak. A felelős tehát egyelőre nem ismert (hacsak nem Gyurcsány, aki egy tacepaokampány szerint amúgy is mindenért felelős).

Mégis: sikerült egy olyan eszmecserét tető alá hozni, aminek gyakorlati értelme erősen vitatható. Egyetlen apró elem miatt: a felszólalások előre gondosan megszabott időkeretek szerint zajlottak, mint egy plenáris ülésen: kérdés-válasz-reakció, következő. Ilyen keretek között jól hangzó mondatok elhangozhatnak, érdemi eszmecserékre azonban nemigen nyílik lehetőség. Pedig úgy éreztük: a téma fontossága miatt is szükség lett volna rá.



Így valahogy így nézett ki az első menet (a svéd miniszterelnök miatt a többit már nem tudtuk élvezni – félünk, sokról nem is maradtunk le, a fentebb tárgyalt okok miatt):

Mandur László parlamenti alelnök üdvözli a megjelent vendégeket: szép számmal vannak. Vakok és gyengénlátók, siketek, értelmi fogyatékosok, mozgássérültek – a házalelnök-moderátor mögött végig tolmács jelel (ketten vannak egyébként, olykor váltják egymást).

Mandur persze a gazdasági helyzettel foglalkozik: még nehezebb lesz mindenki helyzete, ide értve persze az amúgy sem egyszerű sorsú fogyatékkal élőket. Éppen ezért tartja ő jónak az ilyen alkalmakat, amikor végre párbeszéd van az illetékes felek között. Mert egymás meghallgatása igenis fontos, sőt: javasolja további szereplők bevonását is, egyfajta kerekasztalt létrehozandó, a megfelelő törvényalkotás érdekében. Több gőzt a gépházba, kevesebbet a dudákba – utal a klasszikus hajós hasonlatra (támogatható elgondolás lenne ezer más területen is), majd kimenti magát (Szili Katalin távollétében adminisztratív teendőket is vinnie kell), és sikeres tárgyalás kívánva távozik.

Az ülés vezetését Harrach Péter veszi át, aki figyelmeztet az időkeretekre, és egy óvatos poént is megereszt: ez mindig veszélyben van, ha politikus szólal fel – olyan beszélős típus az ilyen, ha jól értjük.

Első téma a Fogyatékossággal Élő Személyek Jogairól Szóló ENSZ Konvenció. Itt lehetőség nyílik arra Hegedűs Lajos (MEOSZ) részére, hogy megköszönje a konvenció gyors elfogadását. Kérdez is azért: hogy kívánják a végrehajtást koordinálni, ezt monitorozni, és nyomon követni? Belekérdez a következő témába is: támogatják-e a fogyatékosügyi ombudsmani poszt létrehozását?