Mandur: A kirekesztés ideológiája újra és újra teret kap

A parlament alelnöke utalt arra, hogy a párizsi német nagykövetség titkárát 1938. november 7-én egy lengyel zsidó merénylő lelőtte, ezt "megbosszulandó" összehangolt pogromot rendeztek Németországban kilencedikéről tizedikére virradóra, Hitler jóváhagyásával, a katonai alakulat, az SA közreműködésével. Ennek során felgyújtottak és leromboltak 191 zsinagógát, kifosztották és szétverték a zsidóüzleteket, s több mint kilencven zsidó polgárt megöltek, és további harmincezret hurcoltak koncentrációs táborba. Ez volt a hírhedt "kristályéjszaka".

Az emlékező tömeg előtt Mandur László kitért arra, hogy a berlini katedrális prépostja, Bernhard Lichtenberg a kristályéjszaka után nyilvános imádságokat mondott a zsidókért, ennek következtében a dachaui koncentrációs táborban fejezte be életét. Cselekedeteiért később boldoggá avatták.

Utalt arra is, hogy a budapesti Dohány utcai zsinagóga udvarán álló, fémből készült ezüstfa a magyar zsidó mártírok emlékműve, amelynek minden egyes levele egy-egy koncentrációs táborban megölt zsidó ember emlékét őrzi. Őket az "ostoba előítéletek, a kirekesztés, a gyűlölet" gyilkolta meg, "az ordas eszmék mészárosainak ép elmével alig felfogható közreműködésével".

Felhívta a figyelmet: a zsidó-keresztény párbeszédet előrelendítheti a nemzetközi katolikus-zsidó kapcsolati világkonferencia, ami segíthet abban is, hogy "soha többé ne ismétlődhessen meg az a gyarlóság, amely a kristályéjszakával kezdődött, és ártatlan emberek tömeges elpusztításával végződött".

Erdő Péter bíboros, prímás, Esztergom-budapesti érsek beszédében kiemelte, hogy november 9-én a zsidóság, "de az aggódó európai keresztények is egy évfordulóra emlékeznek", amikor hetven éve "betört kirakatok üvegszilánkjai borították az utcát szerte Németországban és Ausztriában". Miután több mint nyolcezer üzletet zúztak szét, sok embert meggyilkoltak, ezreket elhurcoltak, "nem mozdult meg a világ" - folytatta.

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke hangsúlyozta, hogy "az események gonosz logikája nem éri be az egyszeri erőszakkal, ami megtörténhet egyszer, megtörténhet másodszor is. Holtak tucatjait meggyilkolt milliók követhetik." Így történhet ez manapság is, ha vállrándítással fogadunk egy gyűlöletből betört kirakatot, egy felgyújtott autót vagy a keresztények elleni pogromok hosszú sorát India különböző tagállamaiban.

Véleménye szerint "éberen kell figyelnünk arra, ha valahol igaztalan ostobaságból vagy sanda szándék bujtogatására gyűlölet és szenvedély lángol fel", mert "rövid az út a szívben lobogó gyűlölettől a porig égett házakig és a mezőkig, amelyeken megsemmisítő táborok és tömegsírok nyomát növi be a fű". Kijelentette: "Istenbe vetett bizalommal gondolunk minden idők áldozataira, és éber szívvel figyeljük az idők jeleit, hogy a régmúlt szörnyűségei ne ismétlődhessenek meg senki ellen a mi napjainkban".

Az ünnepség végén a kántor éneke után a résztvevők az ezüstfához vonultak, ahol a holokauszt áldozatainak emlékére gyertyát gyújtottak. Az emlékezők között volt egyebek mellett Aliza Bin-Noun, Izrael magyarországi nagykövete, Juliusz Janusz, a Vatikán magyarországi nagykövete, Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbi, Feldmájer Péter, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke és Zoltai Gusztáv, a Mazsihisz ügyvezető igazgatója.

Az ünnepségen részt vevő és beszédet mondó Aliza Bin-Noun az MTI kérdésére a kristályéjszakára emlékező ünnepséghez fűződően elmondta: minden gondolkodó embernek célja kell legyen, hogy az antiszemitizmus és a diszkrimináció teljesen megszűnjön. Ez a következő nemzedékeket tekintve úgy érhető el, ha az oktatásban is nagy hangsúlyt helyeznek erre, és beszélnek a múltról, feldolgozzák azt a tanulókkal.

A nagykövet megjegyezte, hogy a társadalom egészének nagy a felelőssége abban, hogy az antiszemitizmus ne terjedjen, illetve a múlt bűneiről nyíltan beszéljenek az emberek.

A Budapesten vasárnaptól szerdáig tartó konferencia a vallásközi dialógust segíti elő. Ennek a négynapos alkalomnak az is a jelentősége, hogy a különböző vallások vezetői megbeszélik egymással a modern kor által felvetett problémákat, igyekeznek egymás álláspontját megérteni.

Feldmájer Péter az MTI-nek az ünnepség kapcsán azt mondta: a vallásos embereknek példát kell mutatniuk, hogy az ártatlanul meggyilkoltakra emlékeznie kell az egész emberiségnek. A nemzetközi katolikus-zsidó kapcsolati világkonferenciát megemlítve arról beszélt, hogy a katolikus és a zsidó egyházi vezetők a vasárnap esti ünnepségen találkoztak egymással először a négynapos konferencia keretében. A vallási vezetők közös, a témákat elvi síkon megközelítő tanácskozása "elősegítheti az emberek közötti együttműködést, a békét és az emberiességet", valamint az erőszak elleni fellépést - fogalmazott.