Szlovákiával nem a Dunaszerdahelyen történt események miatt romlott meg a viszony. A jelenlegi szlovák hatalom alig burkolt magyarellenessége egyre inkább kihúzza a gyufát hazánk politikusainál is. Romániával a 2004-es kettős állampolgárságról szóló csúfos népszavazás óta nincsen feszültség. Mert szinte viszony sincs. Szerbiában majdnem minden hónapra jut egy magyarverés, velük mégsem akkora a feszültség.

Érdekes kérdés, hogy ezeket a feszültségeket, hogyan éli meg az átlagpolgár. Mit gondol a szomszédos országokkal való viszonyunkról. A témában nemrég született meg a felmérés. A Forsense 2008 októberében tartott közvélemény-kutatást a kérdésről. Azt vizsgálták, milyennek tartják az emberek Magyarország és a szomszédos államok viszonyát. A kutatást csütörtökön tették közzé.

Csökkenő tendencia

Az eredmény összevág a tavaly októberben készült adatfelvételnél tapasztaltakkal: a kérdezettek véleménye alapján a szomszédos országok három csoportba sorolhatóak.
A többség úgy érzi, kimondottan jó a viszonyunk Horvátországgal, Ausztriával és Szlovéniával. A pozitív értékelés e három ország esetében tavaly még meghaladták az 50 százalékot, mára ez csökkent, de még mindig elmondható, hogy e három ország esetében a pozitív értékelések aránya magasabb, mint a negatív.

Az Ukrajnához fűződő viszonyunkat a megkérdezettek nagy része semlegesnek tartja. Szerbiával és Romániával a közepesnél valamivel rosszabbnak látjuk Magyarország kapcsolatát.

A szomszédok harmadik csoportjába egyetlen ország tartozik. A kérdezettek kiemelkedően rossznak tartják a magyar-szlovák viszonyt, sőt, a tavalyi adatokkal összehasonlítva, a legtöbben úgy vélik, hogy a két ország kapcsolata egy év alatt is sokat romlott.

A tendencia egyértelmű: a minden szomszéd ország esetében rosszabbnak véljük a kapcsolatainkat, mint tavaly. A jó, vagy nagyon jó viszonyt feltételezők aránya a hét ország esetében átlagosan mintegy 10 százalékkal csökkent. Kétségtelen azonban, hogy ez a csökkenés nem a rossz viszonyt vélelmezők táborát növelte számottevően, hanem azokét, akik az országközi kapcsolatokat semlegesnek tartják, vagy nem tudtak válaszolni a kérdésre.

Szlovákia húzza le az átlagot

A kérdezettek osztályzatainak 100-as skálára vetített tavalyi és idei eredményeit összehasonlítva az tapasztalható, hogy az indexpontszámok ugyan minden ország esetében csökkenetek, de számottevő romlást csupán Szlovákia esetében történt. A szlovák-magyar viszonnyal kapcsolatos válaszokból az is kiderül, hogy tavaly még 20 százalékkal magasabb volt azok aránya, akik semlegesnek ítélték meg a két ország kapcsolatát, most azonban ugyanekkora arányban nőtt a rossz osztályzatot adók aránya.

A kutatás kitért a kapcsolatok elmúlt fél évtizedes változására is. Ukrajnával szemben megosztottak a megkérdezettek, azonban egyértelműen a stagnálás a leggyakoribb álláspont, Ausztria és Szlovénia kapcsán némi javulás illetve romlás is érzékelhető, de mindkét ország esetén 5 év alatt inkább javuló viszonyról számolt be a többség (100-as skálára vetítve az értékelések átlagát 57 illetve 56 pontot kaptak).

Ugyanakkor Horvátország esetében egyértelmű és igen jelentős javuló viszonyt tapasztalni (67 pont). Szerbiával (46 pont) és még inkább Szlovákiával (18 pont) kapcsolatban viszont jelentős romlást érzékeltek a kérdezettek. Szlovákiával szemben egyértelműen állást foglaltak az emberek, 68 százalékuk szerint romlottak a kapcsolatok (egy évvel ezelőtt ez az arány még „csak” 62 százalék volt), és csupán 4 százalékuk szerint javultak.

Dunaszerdahely előtt

A szlovák-magyar viszony romlásával kapcsolatban a kutatás során – az adatfelvétel idején még nem volt ismert a szlovákiai futballeseményen történt rendőri atrocitás – további kérdések is szerepeltek. A kérdezettek 75 százaléka hallott arról, hogy a két ország között az utóbbi időben megromlott a viszony.

A kérdezettek 14 százaléka nem tudta megmondani, hogy e történésekért melyik ország felelős, viszont 56 százalékuk a szlovákokat, 1 százalékuk a magyarokat hibáztatja, a megkérdezettek negyede szerint pedig mindkét ország egyformán felelős a viszony romlásáért. Szlovákia felelősségét elsősorban az érettségizettek, diplomások (62%) és az 55 évesnél idősebbek (64%) hangsúlyozták.