Ötpárti egyeztetés a szlovák-magyar helyzetről
A magyar-szlovák viszony központi téma volt hétfőn az Országgyűlésben: a miniszterelnök ötpárti egyeztetést hívott össze a nacionalizmus elleni közös fellépés érdekében, a Fidesz pedig kétharmados politikai nyilatkozat elfogadását kezdeményezte, amely az
2008. november 10. hétfő 18:30 - Hírextra
Gyurcsány Ferenc napirend előtti felszólalásában hívta meg a parlamenti pártok elnökeit aznap délutánra dolgozószobájába, mert úgy vélte közösen meg kell beszélni, hogyan kezeljék a magyar-szlovák viszonyban keletkezett feszültségeket.
A zárt ajtók mögött lezajlott tárgyalás után elhangzott nyilatkozatokból az derült ki, hogy a miniszterelnök, illetve az ellenzéki pártok képviselői egyetértenek abban, hogy nagy különbség van a szlovák és a magyar helyzet között, mert Szlovákiában a szélsőségek kormányon vannak.
Gyurcsány Ferenc azt mondta: a magyar-szlovák viszonyt érintő legutóbbi történések értékelésében alapvetően egyetértenek a parlamenti pártok, a konkrét lépésekről pedig intenzív konzultációt folytatnak. Az intenzív konzultáció szükségességét azzal indokolta, hogy az általuk képviselt politika mögött erős háttér legyen.
A kormányfő "érzékenynek" nevezte a magyar-szlovák vitát, és azt mondta, nem érdekelt egyik fél sem abban, hogy jelenkori történelmét szélsőségesek írják. Hangsúlyozta ugyanakkor: "Budapesttől, a budapesti kormánytól több kilométer távolságra vannak a szélsőségesek, átvitt, képletes és fizikai értelemben egyaránt".
A magyar politikának nem része a nacionalizmus, a magyar kormány nem építkezik nacionalista szándékokból, nem gondolja azt, hogy olyan áron kell nemzeti egységet teremtenie, hogy valakivel szemben fogalmazza meg Magyarország identitását - jelentette ki, hozzátéve: nem is kap ilyen ösztökélést az ellenzék felől. Gyurcsány Ferenc úgy látja, ettől eltér a szlovák helyzet.
Szavai szerint "több mint szerencsétlen, hogy a szlovák kormánypolitika alakításában részt vevő politikai pártok vezetői hírhedten nacionalista nézeteket vallanak, ráadásul olyan hangnemben, amely nemcsak a politikában, hanem normális emberi viszonyok között is elfogadhatatlan". Hozzátette: kétségtelen, hogy azok a magyar közélet peremén megjelenő "kis csoportocskák", amelyek Magyarországon elfogadhatatlan nacionalista nézeteket képviselnek, és megjelennek Szlovákiában, lehetőséget adnak arra, hogy összemossák a két dolgot.
Innen kezdve megkísérelhetik, hogy bennünket ültetnek a vádlottak padjára, de ezt nem kell elfogadni, és világossá kell tenni, hogy társadalmi, politikai értelmemben a két szélsőséges magatartás között olyan nagy a távolság, mint Makó és Jeruzsálem között. Hangsúlyozta: az egyik egy marginalizálódott csoport, míg a másik a kormánypolitika alakítója.
Az ellenzéki pártok hasonlóan nyilatkoztak: Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője azt mondta: ne felejtsük el, hogy míg Magyarország esetében a szélsőségesek, a jogszabálysértők esetleg "magukról megfeledkezett futballszurkolók, vagy éppen egyéb szélsőséges szervezet tagjai", addig Szlovákiában a szélsőséges szervezetek a kormányzati politika részét képezik.
Semjén Zsolt, a KDNP elnöke szintén arról beszélt, hogy elítélnek minden szélsőséget Szlovákiában és Magyarországon is, azonban "nem tehető egyenlőségjel a két ország állampolgárainak bizonyos elfogadhatatlan megnyilvánulásai közé".
Fodor Gábor, az SZDSZ elnöke szintén alapvető különbségnek nevezte, hogy a magyar parlamentben nincsenek szélsőséges pártok, szélsőséges politikai erők. Herényi Károly, az MDF frakcióvezetője azt mondta: Magyarországon nincs olyan parlamenti párt, amely a szélsőségekkel bármiféle kapcsolatot tartana.
Az ötpártit megelőzően délelőtt, a házbizottság rendkívüli ülése után Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke jelentette be, hogy minden frakció egyetértetett abban: szükség van a Fidesz által kezdeményezett, a szlovákiai magyarellenes megnyilvánulásokról szóló politikai nyilatkozatra, amelynek tartalmát az Országgyűlés Hivatala egyezteti az öt parlamenti párttal.
Mint mondta, a nyilatkozat jövő hétfőn a Ház elé kerülhet, de elfogadásához kétharmados többség kell.Németh Zsolt, a Fidesz külügyi kabinetvezetője a kezdeményezést a magyar-szlovák viszonyban mindennapossá váló feszültséggel indokolta, ami miatt szerinte szükség van arra, hogy a magyar parlament "közös hangon" szólaljon meg.
A Fidesz nyilatkozattervezete "a Szlovák Köztársaságban tapasztalható, magyar vonatkozású, aggodalomra okot adó eseményekkel kapcsolatban" fogalmazódott meg. A tervezetben a magyar parlament megdöbbenésének ad hangot a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumát elítélő szlovák parlamenti nyilatkozat miatt, valamint felszólítja a szlovák hatóságokat a dunaszerdahelyi futballmérkőzésen történtek kivizsgálására, a szlovák kormányt pedig arra, hogy az egyoldalú határozatok elfogadása helyett térjen vissza a problémák párbeszéd útján történő rendezéséhez.
Németh Zsolt azt mondta, hogy az összes parlamenti pártnak megküldték a nyilatkozattervezetet, amit kiinduló alapnak tekintenek.
Hétfőn az Országgyűlésben napirend előtt is téma volt a szlovák-magyar viszony: Fodor Gábor, az SZDSZ elnöke és Csapody Miklós, az MDF politikusa is erről beszélt.