Sötét anyag a Naprendszer "előszobájában"
Bizonyítékot talált a titokzatos sötét anyag létezésére a Naprendszerhez viszonylag közel egy magasan a Déli-sark felett lebegő műszer - jelentették be amerikai csillagászok.
2008. november 20. csütörtök 12:30 - Hírextra
A léggömbre erősített szerkezet meglepő mennyiségű, nagyon nagy energiájú, ismeretlen forrásból származó kozmikus sugárzást észlelt csillagrendszerünktől legfeljebb 3000 fényévnyire. A jelenség egyik lehetséges magyarázata, hogy az észlelt elektrontömeg a sötét anyag részecskéinek ütközését követően a részecskék kölcsönös megsemmisülésekor keletkezett - mondta John Wefel, a Louisianai Állami Egyetem asztrofizikusa.
A tudósok szerint a világegyetemnek mintegy 25 százaléka állhat az úgynevezett sötét anyagból, amely a tömegvonzás tekintetében ugyanúgy viselkedik, mint a hagyományos anyag - csillagok, bolygók és más égitestek -, de sem látható fényt, sem más elektromágneses jelet nem bocsát ki magából, ezért rendkívül nehezen figyelhető meg. Noha az elmélet szerint meglehetősen nagy tömegben található meg az univerzumban, a kutatók már hosszú ideje keresik a bizonyítékot létezésére. A jelen felfedezés talán a bizonyítás első lépése.
"Ez lehet az első közvetett érzékelése az elméleti sötét anyagot alkotó részecskék önmegsemmisítésének" - magyarázta egy telefoninterjúban Wefel, aki a megfigyelések eredményeit a Nature című folyóiratban publikáló kutatócsoport vezetője.
Az asztrofizikusok és kozmológusok szerint a világegyetemnek mintegy 4-5 százalékát alkotja a látható anyag, 25-26 százalékát a sötét anyag és 70 százalékát a sötét energia névre keresztelt titokzatos jelenség, amely a feltételezések szerint az univerzum tágulását okozza a gravitáció semlegesítésével.
A kutatók megjegyzik: lehetséges, hogy a jelenleg megfigyelt elektronok sokkal közönségesebb forrásból - neutroncsillagból (azaz pulzárból) vagy egy közepes méretű fekete lyukból, esetleg egy kihunyt szupernova maradványaiból - származnak.
A sötét anyag valószínűleg valamiféleképp egyenletes módon oszlik el a világűrben úgy, hogy a gravitáció által egybentartott csomókat képez hagyományos objektumok - például csillagrendszerek - körül.
Amennyiben a jelenleg tapasztalt "elektronzáport" a sötét anyag produkálja, akkor csillagászati értelemben a titokzatos anyag meglehetősen közel van a Naprendszerhez.
"Ha az adatainkat így értelmezzük, akkor ez egy nagyméretű halmaz. Az anyag +annihilációs sugárzása+, amely a különleges részecskék önmegsemmisítő összeütközésekor keletkezik, hagyományos, általunk is megfigyelhető részecskék keletkezését - elektronok, pozitronok, protonok és antiprotonok - indukálja" - mondta Wefel.
A jelenséget észlelő, a NASA által finanszírozott műszert egy héliummal töltött, stadion méretű léggömb mozgatja az Antarktisz felett 38 kilométeres magasságban.
Forrás: MTI