Alapötlet

A magáncsőd intézménye valami olyasmit takar, mint amikor egy cég mondja azt: „ennyi volt, nem birok tovább fizetni, nézzük meg mi az ami még menthető”. Ebben az esetben az állam intézkedne, aminek a vége várhatóan árverezés - vagyis végrehajtás - helyett megegyezés lenne (akkor is, ha bírósági ítélettel kell kötelezni ehhez a feleket). Így fordulhat elő, hogy bírósági végzéssel kötelezhetnének valakit fizetésen kívül alkoholelvonóra, munkára, és ami talán a legfontosabb: tárgyalásra és együttműködésre. Ez hasznos lenne az adósnak is - hisz így megmarad a háza, kocsija - és a „hitelező” félnek is - hisz nem kell beérnie azzal az áron aluli összeggel, amiért manapság például egy ingatlant értékesítenek. A kérdés csak az, hogy ha ez mindenkinek jó, miért kell ehhez az államácsi szigorú tekintete, és miért nem képesek erre a felek maguktól?

Az ötlet egyébként a kormány számára szakemberek által készített, hajléktalan ellátásról szóló javaslatban merült fel, de közel sem ez az első eset, hogy terítéken szerepel a felvetés. Először 2001-ben merült fel az ötlet, majd 2004-ben bújt elő újra, de mindkét esetben a jólétre való hivatkozás okán lesöpörték az asztalról. Most azonban a gazdasági válság ideális táptalajt teremtett a magáncsőd intézményének felállítására: az egyeztetés a javaslat hatására újra elindult, amit a szakemberek is támogatnak.

A magáncsőd megmentené a lakást és autót részletre vásárló, a kölcsönt felvevő, de még a közüzemi számlák által leterhelt családokat is - legalábbis elméletben. A lényeg, hogy senki „ne maradjon adós élete végéig”. A kötelező megegyezésen a felek dönthetnek alacsonyabb részletekben, elengedett kamatban, vagy ideiglenes visszafizetési felfüggesztésben is. Ha nincs megegyezés, akkor a bíróság dönt kinek mit kell csinálnia, és mennyit kell mikorra fizetnie (természetesen az állam nem fizetné a részleteket, csak az ítélethez kapcsolódó, egyéb fent említett tevékenységek kiadásait). Ha a tartozó betart minden határozatot, akkor a megszabott idő után nem kell többet fizetnie. Ezt persze a „hitelező” nem szeretné, így várhatóan mindent meg tesz majd a megegyezésért - legalábbis Győri Péter, a szociális kérdések szakértője szerint. A javaslatot várhatóan hosszas szakmai és politikai vita veszi majd kereszttűzbe venni, magát a kész tervezetet január végére ígérik.

Vélemények

"A törvényi szabályozásnak az lenne a fő értelme, hogy az érintettek ne váljanak hajléktalanná vagy az ilyen eseteket kihasználó lakásmaffia áldozataivá" - jellemezte Göncz Kinga a tervezetet, még a négy ével ezelőtti magáncsőd-bevezetés lehetőségének kapcsán.

’’A magáncsődeljárásban nem szabadulhatna meg bárki a tartozásaitól, mert a jogszabály pontosan meghatározná, kik milyen típusú adósságokkal és milyen kötelezettségeket vállalva vehetnék azt igénybe. Csak azok a betegség, családi tragédia, munkanélküliség miatt fizetésképtelenné vált emberek kérhetnék a csőd intézményének a védelmét, akiknek nem maradt más típusú segítség.”- nyilatkozta Juhász Edit, az igazságügyi tárca főosztályvezető-helyettese, szintén 2004-ben.

„Lehetőséget kapnának azok, akik eladósodtak, és nem tudnak fizetni, hogy ne maradjanak adósok életük végéig.” - Győri Péter, a Budapesti Módszertani Szociális Központ szakmai igazgatója.

„A demokratikus hagyományú és több évszázados piacgazdasággal rendelkező országokban van egy olyan intézmény, a magáncsőd, amelyet nálunk is be kellene vezetni. A magáncsőd intézménye határozottan ösztönzi az embereket, hogy dolgozzanak, és lehetőséget nyújt nekik arra, hogy talpra álljanak.” - Szabó Máté, az állampolgári jogok ombudsman.

Külföldi működés

A magáncsőd intézménye külföldön már bevett szokás, ráadásul a visszajelzések kifejezetten pozitívak: például Németországban a felek 80 százaléka megegyezésre jut egymással. Az országban egyébként 8,3 százalékkal csökkent a magáncsődi esetek száma az első félévben, 48 466-ra, és az igényelt összegek is évről évre kevesebbek (bár meg kell jegyezni, hogy az Észak-Rajna Vesztfália tartományból késő adatok nincsenek benne a számításokban).

Amerikában viszont 2005 óta rosszabbodott a helyzet, ugyanis az akkor bevezettet változások miatt tetemesen emelkedtek a magáncsődeljárások költségei: csak az ügyvédi díjak 51 százalékkal emelkedtek a bonyolódó jogi követelmények miatt. Ez viszont egyre nehezebb helyzetbe hozza mind az érintett magánszemélyeket, mind magát az államot. Több ottani szakértő erőteljesen szapulja rendszert, ugyanis így egyre több ember fordul el a magáncsődtől, sőt, lehet valaki annyira szegény is, hogy még csődbe menni is képtelen legyen.