Ismét megjelent A francia nyelv lexikona

A lexikon foglalkozik a francia nyelv születésével, kialakulásával, történetével, dialektusaival, jelenlegi elterjedtségével, a szerzők ugyanakkor mindennapi, köztük a modern technikához kapcsolódó témáknak is kiemelt figyelmet szenteltek. A kötet mintegy nyolcszáz szócikket tartalmaz, ez százzal több, mint az 1996-ban megjelent első kiadásban volt.

Ez a lexikon annyiban különbözik egy hagyományos nyelvtankönyvtől, hogy reményeink szerint sokkal gyorsabban meg lehet találni benne a választ gyakorlati kérdésekre - hangsúlyozta Karakai Imre az MTI-nek. Hozzátette: ha mégsem lenne szócikk a keresett kifejezésre, a kötet végén van egy részletes betűrendi mutató, amelyből egyszerűen lehet tájékozódni.

Mint a szerző elmondta, a franciák továbbra is törekednek arra, hogy mindenre saját kifejezést találjanak, bár azért nem olyan mértékben, mint az 1970-es évek elején, Georges Pompidou elnöksége idején, amikor a televízióban például pénzbüntetéssel sújtották az idegen szavak használóit. Karakai Imre kitért arra, hogy vannak viszont divatszavak, amelyek öt-hat évig használatosak, később azonban kikopnak a nyelvből. Utóbbira példaként a synergie (harmónia) szót említette, ami egy időben rendkívül divatos volt a francia nyelvben, napjainkra azonban kikopott.

Ami a francia nyelv magyarországi népszerűségét illeti, a statisztikák azt mutatják, hogy az össztanulói létszám 47-48 százaléka tanul angolul, ugyanakkora a németet tanulók aránya, és mindössze 1-2 százalék a franciául tanulók aránya.

Sajnos nem nagyon látok lehetőséget arra, hogy ez az arányszám emelkedjen. Csak abban az esetben látok esélyt kedvező változásra, ha az Európai Unióban az angol mellett hosszú távon a francia maradna az igazán használt nyelv - jegyezte meg Karakai Imre.

A francia nyelv lexikonában külön szócikk foglalkozik a francia internetes nyelv leggyakoribb szavaival. Karakai Imre elmondta, hogy a franciák eredetileg az angol kifejezéseket vették át, ám a kanadai Québec tartományban élő francia anyanyelvűek - a francia nyelv hagyományainak legfőbb őrzőinek - nyomására végül a szavak többségére megtalálták a francia változatot.

Érdekesség, hogy ami a magyar nyelvben kukac, arra nem találtak karakteres francia elnevezést. A francia e-mail címekben használatos jelet arobase-nak nevezik, aminek eredete vitatott, de valószínűleg egy nyomdatechnikai kifejezésből származik.

Megtudható a könyvből, hogy az autót vezetni kifejezést a québeciek úgy mondják, fűteni a tankot (chauffer un char), az autóvezetés pedig chauffage, ami egyébként fűtést jelent.Olvashatunk a kötetben a volt francia gyarmatok francia nyelvhasználatáról is. Karakai Imre elmondta, hogy az egykori francia gyarmatországokban a legtöbb helyen továbbra is hivatalos nyelv a francia, ám számtalan olyan kifejezést használnak, amit Franciaországban nem értenek. A közép-afrikai Burkina Fasóban például az analfabéta ellentétét, vagyis az írni-olvasni tudó embert egyedi módon alphabetnek mondják, az analfabéta viszont illettré (nem tanult).