Nem fogunk tudni szavazni?
A jelen helyzet szerint a következő országgyűlési választásokon a külföldön tartózkodó magyar állampolgárok nem fogják tudni leadni szavazataikat: nem élhetnek alkotmányos jogaikkal. A Political Capital egy újabb alkotmányos mulasztásra hívja fel a figyel
2008. november 27. csütörtök 18:59 - Pénzes Dávid
A Political Capital újabb fontos problémára hívta fel a figyelmet az országgyűlési választások kapcsán. Az intézet most a külképviseleti szavazás gondjaira mutat rá. A témában levelet intéztek a honatyákhoz.
Mi is a probléma?
A Political Capital levele
„Fontos azt is látnunk, hogy bár viszonylag kevesen éltek eddig szavazati jogukkal külföldön, nem mennyiségi, hanem minőségi és bizalmi kérdésről van szó. Kérem, tekintse a külképviseleti szavazást olyan megoldandó problémának, amelynek szimbolikus következménye jóval nagyobb tényleges hatásánál. Az Országgyűlésnek minél előbb rendeznie kell ezt a kérdést, hogy a választók lássák, van miért bízniuk alkotmányos berendezkedésünkben.” (Részlet)
A külképviseleti szavazatokkal több probléma is van – mondta a Hírextrának László Róbert választási szakértő, a Political Capital munkatársa. A jelenlegi rendszert egy 2005-ben született törvény szabályozza – ideiglenesen. A törvény 2009. december 31-ig van hatályban. Ezután hatályon kívül helyeződik. A problémára megoldás lehetne, ha az Országgyűlés egyszerűen meghosszabbítaná a törvény hatályát mondjuk 2011-ig, ám ez nem ilyen egyszerű – figyelmeztet a szakértő.
Az Alkotmánybíróság ugyanis egy 2008-as határozatában kimondta, hogy a jelenlegi szabályozás sérti az Alkotmányt – világosít fel László. Ennek indoka az volt, hogy a törvény nem biztosítja azoknak a polgároknak a szavazási jogát, akik az első forduló napján külföldön vannak, viszont amikor a külföldi szavazás zajlik, Magyarországon. Ez által nem tudnak szavazni. Ehhez persze tudnunk kell, hogy a külföldi szavazást - már ami az első fordulót illeti - egy héttel előbb bonyolítják le az itthonihoz képest. Vagyis elképzelhető, hogy a „rosszul időzített” utazás miatt mindkettőről lemarad.
E miatt az alkotmánysértés miatt ezt a jogszabályt már bizonyosan nem hosszabbíthatja meg a Parlament. László Róbert felhívta a figyelmet arra is, hogy az új törvényt az Országgyűlésnek még ez év december 31-ig kellett volna meghoznia. Bár elméletileg a határidő még nem járt le, gyakorlatilag az új törvényre semmiféle esély nincs. Ezzel jövőre az Országgyűlés egy újabb mulasztásos alkotmánysértő állapotba kerül – mondja a szakértő.
Hosszas egyeztetések lehetnekLászló Róbert szerint, ha a pártok elkezdenék a szükséges egyeztetéseket, akkor egy év alatt megalkotható lenne a szükséges szabályozás. Azért tarthat ilyen hosszú ideig, mert rengeteg részletkérdést vet fel, még akkor is, ha a pártok a fő vonalakban egyetértenének. Az egyik fontos részlet a kétfordulós választási rendszerrel függ össze. Ez számos határidőt magába foglal az előkészületek, illetve a jogorvoslatok terén.
A szakértő szerint az elektronikus szavazás beiktatása nélkül nehezen elképzelhető, hogy a külképviseleti szavazás megoldható lenne. Ám ez megint felvet számos részletkérdést. Például, hogy interneten vagy szavazógépen legyen a szavazás, esetleg szkenner segítségével – ez viszont bizalmi kérdéseket indukál, mind a pártok, mind a választópolgárok részéről. László Róbert elmondta, az elektronikus szavazásról való egyeztetés egyszer már elbukott és maradt a hagyományos. Ez azonban irdatlan költséggel jár: papír, urna, hazaszállítás stb.
László Róbert szerint ezek szakmai kérdések, amiket meg kell oldani. Ha nem történik semmi, akkor ugyanúgy, mint az országgyűlési választókörzetek esetében, a honatyák súlyos mulasztást követnének el. A Political Capital már előzőleg felhívta a figyelmet arra, hogy a 2010-es választások a jelenlegi helyzet szerint alkotmányosan megtámadhatók lehetnek. Ez súlyos jogbizonytalanságot és politikai kockázatot jelent, sőt az sem kizárható, hogy érvénytelenítik majd az eredményt. A külképviseleti szavazással kapcsolatos problémák, ha nem is ilyen súlyúak, mégis megoldásra várnak.
Kifejezetten rosszul venné ki magát, de mondhatnánk azt is, a demokratikus államról mutatna elkeserítő képet, ha egy már meglévő jogról kellene lemondanunk a Parlament hanyagsága miatt.