Végeredmény

A szavazásra jogosultaknak mindössze 39,26 százaléka járult az urnák elé, ami történelmi „csúcs”, ilyen mély választási kedv Romániában 1948 óta nem volt. Ennek okát sokan tudják be a nem túl rossz időjárásnak és a hosszú hétvégének, ugyanis december elseje (hétfő) munkaszüneti nap, egyben nemzeti ünnep: aznap ünnepli a románság Erdély Magyarországtól való elszakítását (1918)…

Az exit poll felméréseket csak az urnazárás, azaz kelet-európai idő szerint este 9 óra után lehetett nyilvánosságra hozni. Már néhány napja érett a meglepetés, miszerint a szavazáson nem az államfő által fémjelzett Demokrata-Liberális Párt (PD-L), hanem a szociáldemokraták (PSD). Az eredmény félig-meddig azért meglepő, mert a PD-L konyhájára a négy éves ciklus folyamán nem keveset hozott a köztársasági elnök, Traian Băsescu népszerűsége, valamint két évvel ezelőtt a szocdemeket igen érzékenyen érintette a volt PSD-s miniszterelnök és államfő-jelölt Adrian Năstase korrupciós ügye. Ehhez képest a nyertes befutó igen szoros lesz – és nagyjából ennyi tudható, a szavazatokat számolják, hivatalos végeredmény – ahogy említettük – csak napok múlva várható.

Nyertes vs. győztes

A nyertes viszont még nem lesz automatikusan a győztes. A demokrata-liberálisok és a poszkommunista szociáldemokraták egymáshoz közeli eredménye feltételezi, hogy kell egy politikai erő, amely a mérleg nyelvét jelenti. Ez az a pont, ahonnan jósolni gyakorlatilag lehetetlen, bár az megállapítható, hogy egy PSD-PD-L-kormány megalakulásának túlságosan nagy esélye nincs, ismerve a két erő egymáshoz való viszonyát. Ezt támasztja alá, hogy kelet-európai idő szerint nem sokkal 9 óra után (azaz az exit poll eredmények napvilágra kerülésekor) hirtelen mindkét párt megkereste Călin Popescu-Tăriceanu miniszterelnököt, aki a jelenleg az RMDSZ-szel kormányzó Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke is. A részletekről egyelőre nem tudunk, a miniszterelnök nem nyilatkozott, s erre kérte a párttársait is. Az azonban már leszűrhető, hogy (1) a nagykoalíció nem a legvalószínűbb variáns, és (2) a PNL lehet a mérlegnek az a bizonyos nyelve. Adott esetben tehát hiába nyeri meg a választást mondjuk a szociáldemokrata alakulat, ha a PNL a PD-L-vel áll össze (ideológiailag ez várható), akkor a baloldalra még négy év ellenzékiség vár.

Mondd, te kit választanál?

Csakhogy. Hiába áll egymáshoz eszmei téren közelebb a PNL és a PD-L, ha leendő együttműködésüket egy igen komoly tényező hátráltathatja: az államfő. Köztudott ugyanis, hogy Tăriceanu és Băsescu között a viszony finoman szólva sem rózsás. Már lehetett hallani olyat, hogy a (sokak szerint a köztársasági elnök által kézi vezérelt) PD-L csak akkor hajlandó a PNL-vel újra koalícióra lépni, ha a jelenlegi miniszterelnök lemond a további országvezetésről. Erre pedig igen csekély az esély, annál is inkább, mert Tăriceanu második választásaként kéznél lehetnek a szocdemek, akik egyébként is igen sokszor segítették ki a kisebbségben kormányzó liberálisokat – magyarul a demokrata-liberálisok nincsenek zsarolási pozícióban.

Mindenesetre a magyarság számára nem elképzelhetetlen, hogy előnyösebb helyzet lenne, ha a liberálisok a demokrata-liberálisokkal paktálnának le. Először is azért, mert volt már rá példa 2004 és 2006 között, másodszor pedig azért, mert Petru Filip, a PD-L Bihar megyei elnöke szerint Romániának egy PD-L-PNL-RMDSZ koalíció tenne a legjobbat…

RMDSZ

Ezzel némileg elébe is szaladtunk a dolgoknak. Az RMDSZ tarolt, vagy ahogy Frunda György nyilatkozta: talán még soha nem volt ilyen eredmény. A választási rendszer sajátosságából fakadóan (a visszaosztások miatt) ugyanis az is könnyen előfordulhat, hogy az előzetes felmérések által jósolt képviselőházi 6,7 és szenátusi 7,3 százalékos eredményből könnyen két hét százalék fölötti eredmény lehet. Egyelőre annyit tudunk, hogy Markó Béla, az RMDSZ elnökének eredményét szenátori körzetében 70% fölé várják. Az első biztosnak gondolt befutó egyébként mégsem Markó, hanem Lakatos Péter Bihar megyében.

A HírExtra információi szerint szintén Bihar megyében Derzsi Ákosnak, a Munkaügyi Minisztérium államtitkárának és Cseke Attila kormányfőtitkár-helyettesnek is jó esélye van az érvényes szavazatok több mint felének megszerzésére.

Vigyázó szemetek a jövőre vessétek

Azonban az RMDSZ számára intő jel kell, hogy legyen a Székelyföld érdektelensége. A székely megyékben alig haladta meg a 30 százalékot a részvételi arány. Esélyes lehet, hogy a székely megyékben jobban érvényesülő MPP-RMDSZ megosztottság tovább blokkolta a szavazási kedvet az időjáráson, az ünnepen és az amúgy is tapasztalható politikai érdektelenségen túl. Ha ez így van, akkor Markóéknak rövid időn belül ki kell találni a módját az MPP-vel, illetve az MPP által képviselt politikai irányvonallal való kiegyezésnek, ugyanis nem mindig lesz alacsony a román választási hajlandóság. Sok román között pedig elveszhet a kevés magyar.