Az akadémikus és a kamarai elnök azután beszélt a közszolgálati televízió Nap-kelte című műsorában, hogy kedden Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, az MSZP elnöke és Orbán Viktor, a Fidesz elnöke is találkozott a Magyar Tudományos Akadémia és a magyarországi vállalkozói szervezetek által a közelmúltban létrehozott Reformszövetség vezetőivel.

A Reformszövetség létrehozásának egyik alapvető célja éppen az, hogy közvetítsen a politikai pártok között - hangsúlyozta Glatz Ferenc, aki teljes mértékben egyetértett Parragh Ferenccel abban, hogy ma Magyarországon mindent a politika túlsúlya ural, és arra lenne szükség, hogy a politika sokkal inkább szakmai kérdésekkel foglalkozzon.

"A mai helyzethez képest az egypártrendszer a szakigazgatás paradicsoma volt Magyarországon" - fogalmazott a történész akadémikus. "Ne üvöltöző dervisek döntsék el egy ország jövőjét" - tette hozzá, amikor arról beszélt, hogy a politikának szakmai kérdésekről kellene szólnia, nem pedig ideológiákról, szimpátiákról.

Parragh László hangsúlyozta, hogy semmiféle választás közeledte nem adhat felmentést a politikának. Szerinte Magyarországon már a politika mindkét oldalán lévők felismerték, hogy változtatni kell, azt is tudják, hogy miként kell változtatni, csak az egymás közötti konszenzust képtelenek elérni. Példaként említette, hogy a keddi találkozókon Gyurcsány Ferenc és Orbán Viktor lényegében ugyanazt mondta, amikor a teendőkről beszélt, csak más kifejezéseket használtak.

Az MTA volt elnöke szerint fontos pozitív fejlemény az, hogy az úgynevezett nemzeti csúccsal a perbeszéd helyett már párbeszéd is kezdődött a politikai szereplők között, az MKIK elnöke pedig azt is megkockáztatta, hogy a "háttérben talán" már a szükséges konszenzus is megvan közöttük.

A miniszterelnökkel és az ellenzék vezetőjével tartott találkozók után a Reformszövetség vezetői bejelentették, hogy az új kezdeményezésben résztvevők a jövő év elejére összehangolt reformjavaslatokat készítenek; a tervezett lépések kiterjednek az önkormányzatokra, a közigazgatásra, a nyugdíjrendszerre, a vállalkozásélénkítésre, az adórendszerre, az egészségügyre és az oktatásra is. Célként az fogalmazták meg, hogy Magyarországon minél hamarabb, akár már 2012-ben vezessék be az eurót, és az ország képes legyen az Európai Unióban mért átlagos életszínvonal elérésére.