Közismert, hogy hazánk egyik jelentősebb közlekedési cége sem áll túlságosan stabil lábakon, és mindegyik szenved némi hiányosságban, amiknek eltűnését mindenki üdvözölné. Ehhez persze az kellene, hogy ne blicceljünk, odafönn ne mutyizzanak, és a pénz is oda folyjon, ahova kell. Ha ez nincs, akkor marad az eladás.

Osztrák biznisz

Nemrég megérkezett a pénz a MÁV számlájára, a részvényeket pedig megkapták a tulajdonosok, és ezzel gyakorlatilag le is zárult az üzlet. A vevő az állami tulajdonban lévő RCA, aki így Kelet-Közép-Európa vezető vasúti áruszállítója lett. A cég szerint az üzlet tíz év alatt térül majd meg számára, még úgy is, ha időközben bedobnak 44 milliárdnyi fejlesztést a vonalba. Ezzel együtt az RCA kilépett a Győr-Moson-Ebenfurti Vasút Zrt.-ből, részvényeit a magyar állam vásárolja majd meg.

A MÁV Cargo Zrt. menedzsmentjének mandátumát hat hónappal meghosszabbítják, az igazgatóság tagjai a közeljövőben választják meg az igazgatóság elnökét. Az RCA az átvételt követően dolgozói fórumokat tart országszerte.

Az eddig tisztának tűnő üzlettel kapcsolatban felmerült némi korrupciós vetület is, csak hogy hozzuk a magyar formát. Ugyanis a Geuronet Bt. is megkapta a pénzét az RCA-tól: 1,9 milliárdnyi tanácsadói díjat. Az a Geuronet, aki az üzlet kezdetekor mindössze harmincezer forint jegyzett tőkét birtokolt. Persze mondhatnánk azt is, hogy így kell karriert, vagyis inkább pénzt csinálni, de ennél már jóval szkeptikusabbak vagyunk - általában okkal. Ezúttal például MÁV-ügyekbe beleszólással bíró emberek megvesztegetése merült fel, de mind az érintettek, mind a MÁV tagadtak mindenféle kapcsolatot a céggel. Így már csak az a kérdés maradt, hogy mit csinált a cég ennyi pénzért, és hogy kivel?

A MÁV Cargo eladásával nem csak botrányok sokasága szakad a MÁV ölébe, hanem 102,5 milliárdnyi magyar forint is, amit lesz hova költenie. Előreláthatólag harmincmilliárdot fejlesztésekre szánnak tőkepótlás néven, valamint újabb harmincmilliárdot a felvett hitelek törlesztésére. Spórolni sem árt valamennyit 2009-re, hisz kevesebb állami támogatást kap majd, valamint harmincmilliárdba kerülhet a HÉV megvásárlása is. Az így gyakorlatilag ismét lenullázódott vállalat bár fejlesztéseket ígér, de a lakosság inkább nagyobb igényt tart a többórás késések elkerülésére.

Hernyósors

Tehát adott 30 milliárd forint a MÁV-nál a "zöld hernyó", vagyis a HÉV megvásárlására. A MÁV oka nem csak önös érdek lehet, ugyanis egyes híresztelések szerint az állam pedzegette a vállalatnak, hogy tegye meg ezt a lépést. A pénz ugyanis jelenleg úgy kell a BKV-nak, mint kongói árvának a segélycsomag - ráadásul a HÉV fenntartási költségei miatt sem kell aggódnia, ami évente 10 milliárd forintot emészt fel. A szükséges dokumentumok vélhetően április 30-ig készülnek el, amelyben az állami garanciális feltételeket is tisztázzák.

Az üzlet egyébként nem új-keletű: már februárban tervbe volt véve a veszteséges ágazat elpasszolása - akkor is anyagi hiányokat kívánták orvosolni a Helyi Érdekű Vasút pénzre váltásával. A BKV tartozása ugyanis 80 milliárd körül jár, és ehhez még most vett fel egy 4,5 milliárdos hitelt likviditási gondjaik megoldására - ráadásul jövőre jár le egy 11 milliárdos hitele, ami így szinte felkínálja magát a hév eladásából származó pénz számára. A kérdés csak az, hogy az évről évre anyagi gondokkal küszködő közlekedési vállalat mit fog legközelebb eladni, ha megint pénzre lesz szüksége - és hogy végére marad-e egyáltalán valamije, amivel fenntarthatja a szolgáltatást.

Az ügyet sem a MÁV, sem a BKV nem volt hajlandó kommentálni, így nem tudható meg, milyen bérlet vagy jegy lesz érvényes az elkövetkezőkben a HÉV-en, vagy hogy egyáltalán milyen változásokat eszközölnek az eredményesség érdekében, a veszteség elkerülésében.