Frakcióvezető: régi vagy új?

Az SZDSZ manapság nincs a helyzet magaslatán. Bár a plafontörvény valamelyest összejött nekik, de a költségvetés alakításából teljesen kiestek, és a legendás huszadik szülinap megünneplése sem volt tökéletes. Ráadásul a Marketing Centrum felmérése szerint az SZDSZ 4 százalékos támogatottságon áll, ami két évvel később még a parlamentbe jutásra sem lesz elegendő. Valamint a most hétfői szavazáson dől el, hogy ki lesz a frakcióvezető.

Ilyen helyzetben három szempontot kell figyelembe vennie annak, aki voksát leadja a szavazáson. Az első a személyi szempont, ami természetesen mindenkinek az egyéni megítélése alapján fog eldőlni, viszont a másik kettő eléggé „globálisnak” tekinthető. Ugyanis az egyik szerint jó, ha a frakcióvezető és a pártelnök ugyanaz a személy - így jut parlamenti szerepléshez -, főleg egy ellenzéki pártnál. A másik alapján pedig nem árt egy párton belüli ellensúly létrehozása, amit tökéletesen kielégít a tisztségek megosztottsága. Egyébként az SZDSZ-nek fennállása során három pártelnök-frakcióvezetője volt, ők: Kuncze Gábor, Kóka János és Pető Iván.

Piros és kék sarok

A meccs már napok óta a levegőben lengett, de csak december elsején, a Parlamentben vált hivatalossá. Szinte biztos volt Fodor Gábor indulása, ugyanis a kompromisszumnak számító Gusztos Péter személye nem vált be, és Fodor már pártelnökségének megszerzése óta követeli a frakcióvezetői posztot - amit persze Kóka nem enged. Fodor arra hivatkozik, hogy jövőre, az európai parlamenti választásokra a pártnak teljes egységre kell törekednie, és ez csak úgy érhető el, hogy a pártelnök egyben frakcióvezető is.

Azonban az egység épp hogy borulhat - és vele a pártelnök tekintélye -, ha nem Fodort választják meg. A párt megosztottságát jelképezi az is, hogy míg a napi szinten főleg Fodor van előnyben - Szent-Iványi István a liberálisok vezető EP képviselője is mellette van - de a hosszútávon kemény befolyással bíró „ősök” - Kuncze Gábor, Pető Iván - már Kóka pártján állnak. Az sem tesz túl jót a párt megítélésnek, hogy az emberek többsége még azt se tudja eldönteni, hogy az SZDSZ ellenzéki vagy kormánypárt - sőt sokak szerint ezt ők maguk se tudják (a Hírextra felmérése alapján).

Fodor és Kóka újabb párharca korántsem előre lejátszott meccs. Bár Fodor népszerűsége szinte mindig Kókáé felett lebegett, de ez a tény túlságosan nem befolyásolja a frakcióvezetői poszt megszerzését, úgy mint azt a pártelnökiével tette. Eddig a pártelnök azért nem ugrott neki a posztharcnak, mert Kókának elviekben többsége volt, de jelenleg 8-8 biztos szavazót tudhatnak maguk mögött, és három személy válasza bizonytalan (Geberle Erzsébet és Gusztos Péter mellett a legbizonytalanabb Eörsi Mátyás, így sokak szerint az ő szavazata fog pontot tenni a párharc végére). Ezen három ember meggyőzésére beindult a belső kampány, aminek visszhangjai a köznép fülébe is eljutottak.

Pető levele

Pető Iván volt pártelnök levélben fordult az SZDSZ ügyvivői testületéhez, valamint a parlamenti frakció tagjaihoz, amely valahogy áldozatul esett a magyar politika népbetegségének, vagyis a kiszivárogtatásnak - és így szokás szerint nagy botrányt kavart. Ebben Pető azt írta, hogy Fodor indulása súlyos hiba, mert egy ilyen választást akárki nyeri is meg, csak az SZDSZ veszíthet. Hozzáteszi, hogy a lépést nem tudja másként értelmezni, mint a frakció zsarolásaként - "Ha a frakció nem akarja, hogy a párt elnöke súlyos presztízsveszteséget szenvedjen, akkor kényszeredetten szavazzon rá, ez pedig rossz politika, megosztása a különböző elképzelésű embereknek".

Pető fejtegette még a két személy bukásával járó személyes presztízsveszteségeket, majd rátér a lehetséges okokra, amelyben nevetségesnek nevezte Fodor indulási indítékát. "Azért kell most ezt a belső küzdelmet kirobbantani, hogy legyen majd magyarázat az esetleges későbbi kudarcokra” - tapintott rá egy másik lehetséges indokra. Azt is kijelentette, hogy erőből nem illik posztra kerülni, „konszenzussal szoktak frakcióvezetőt választani”. "Az önjelölésből is értelmetlen, felesleges megosztottság következik, mert az a status quo felrúgása" - zárja levelét.

Fodor egyelőre nem kívánta kommentálni a levelet, és a párt ügyvivője, Gulyás József sem volt túl bőbeszédű. Diplomatikusan azért annyit megjegyzett, hogy „az SZDSZ-en belül hagyományosan eddig is voltak viták, de a képviselőcsoport a legfontosabb parlamenti szavazásokkor egységesen lépett fel”, majd Petőn köszörülte némileg a nyelvét: „Pető Ivántól már sokkal tartalmasabb és szellemesebb írásokat is olvastam”.

Bárki is nyerje tehát a hétfői voksolást, abból az SZDSZ nem fog jól kijönni. Nem csak azért, mert így tovább romlik a párt egysége és a szavazók előtti tekintélye, hanem valószínűleg a vesztes nem fog belenyugodni helyzetébe, és újabb támadást indít - ami már nem mélyrepülés lesz a párt számára, hanem egyenesen a süllyesztő, vagy maga a szétesés.