"Az ember rendkívüli érdeklődéssel fordul a csillagok felé, a teremtett világ határain túl lévő dolgokat törekszik megismerni. Olyan kérdések foglalkoztatják, hogy van-e víz és élet más bolygókon, megismerhető-e egyáltalán a Világmindenség, s van-e határa az Univerzumnak" - hangsúlyozta köszöntőjében Vizi E. Szilveszter agykutató-akadémikus, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) elnöke.

Mint kifejtette, ez a megfoghatatlanság teszi igazán izgalmassá az emberi agy számára a csillagászatot, ahol egy optikai eszköz, a teleszkóp szolgál a megismerés eszközeként.
"Mi, orvosok, biológusok, a csillagászokhoz hasonlatosan, szintén az optika eszközeit használjuk arra, hogy a mikro- és nanométer nagyságú csodákat feltárjuk" - mondta az akadémikus, hozzáfűzve, hogy a kíváncsiság, az emberi szem számára láthatatlan dolgok észlelésére való törekvés képezi az ismeretterjesztés pszichológiai alapját.

Ezzel kapcsolatban Vizi E. Szilveszter rámutatott, hogy az Uránia Csillagvizsgáló egy klasszikus ismeretterjesztő műhely, előadásainak igen népes hallgatósága van, ezért tartja oly fontosnak működését.

Mint az Uránia Csillagvizsgáló honlapján olvasható, a Heyde-refraktort 1908-ban állíttatta fel a XIX. század kiemelkedő magyar csillagásza, Konkoly Thege Miklós (1842-1916) egy nemzetközi program keretében, amelyet a német Karl Schwarzschild hirdetett meg a csillagok fényességének meghatározására. Konkoly Thege Miklós is részt vállalt a programban az északi égi pólus környékének fényképezésével, ehhez a munkához rendelték a 20 cm átmérőjű refraktort Gustav Heyde drezdai távcsőkészítő-mesternél

A távcsővel nemcsak a közeli Hold, de a bolygók, kettőscsillagok és a milliónyi fényév távolságban lévő csillagködképek, például a Tejút "ikertestvére, az Androméda-köd is megfigyelhetők.
A Heyde-refraktor számára, amelynek objektívje 20 centiméter átmérőjű, lencséje pedig 303 centiméter fókusztávolságú, Konkoly Thege Miklós ógyallai birtokán 5 méteres vaskupolát épített.

Miután a vállalt égterületet lefényképezték, a teleszkópot főként asztrofizikai célokra használták, de 1910-ben a Halley-üstököst is észlelték vele. Ez egyébként nem véletlen, hiszen éppen Konkoly idejében vált igazán népszerűvé az asztrofizika, a műszerek is ekkor lettek alkalmasak ilyen célú megfigyelésekre.

Az első világháború után a műszert Ógyalláról Budapestre szállították, ahol 1922-ben állították fel az eredetihez nagyon hasonló kupolában, a sváb-hegyi csillagvizsgálóban. Ez a kupola volt a csillagda első épülete. A Heyde-refraktor 1947-ben került az Urániához, azóta a műszert főként bemutatók céljára használják