Vadakat terelő juhász

„Direkt tárgyalásokat akarunk folytatni és egy tiszta, választási szituációt biztosítani, ahol ők dönthetnek a rendezéssel kapcsolatos könnyebb és nehezebb út között” - kezdte első külpolitikai megmérettetését a frissen megválasztott amerikai elnök, akinek január 20-a utáni naptárában a "Teherán" piros betűs bejegyzés. A hivatalba lépést megelőző „meet the press” vizsga egyik buktatós kérdése az Ahmedinezsád sugárveszélyes ambícióit érintő problémakör kezelése az után, hogy a megvadult iráni bika egy texasi republikán-torreádort már lerázott a hátáról… Az elmúlt hónapban a közel-keleti ország az urándúsítás folyamatának kiterjesztésével egyértelműen annak adta jelét, hogy fütyül a fokozódó nyugati nyomásra.

Barack Obama bejelentette, hogy Amerika és nemzetközi partnerei készek arra, hogy „répa” vagy akár „ösztöke” segítségével is, de Iránt jobb belátásra térítsék: „ A répa variáció esetében olyan gazdaságösztönző programról fogunk gondoskodni, ami nagyon hasznos lehet egy olyan ország számára, mely annak ellenére, hogy jelentékeny olajtermelő, mégis roppant megterhelésnek van kitéve az infláció és a lehetetlen munkaügyi helyzeténél fogva. Ugyanakkor létezik egy „ösztöke” variáns is. Annak érdekében, hogy Iránt jobb belátásra bírjuk készen állunk bizonyos szankciókat foganatosítani…” – mondta Obama, egyelőre a lehetőségek pontos ismertetése nélkül.

Teheráni flegma

Iráni tisztviselők a múlt hét folyamán még nem hittek abban, hogy az Egyesült Államok politikája radikálisan új irányt venne Obama személyében. Washington diplomáciai kapcsolatait akkor szakította meg az országgal, amikor a ’79-es helyi forradalom kiütötte nyergéből az Amerika által támogatott vezetést.

Valamikor ez idő tájt kezdődhetett az új erőforrások utáni kutatás és az atomtechnika földalatti beszerzése, mire Washington megindította az Irán nemzetközi ellehetetlenítését célzó gazdasági és politikai manőverezését. „Ha új hozzáállásuk (ti. Washingtoné) még mindig az, hogy Irán nukleáris aktivitásának ügyét elmozdítsák helyéről, akkor készen állunk erre. A mi új elvárásunk viszont még mindig az…, hogy végre elismerik elidegeníthetetlen jogunkat a nukleáris energia birtoklásához – válaszolt Obama beszédére az iráni külügyi hivatal szóvivője.

Hasan Qashqavi szerint az Obama ötlet elfogathatatlan és már a múltban megbukott. A január 20-a utáni vezetésnek változtatnia kellene Bush iráni politikáján, hogy az ügy holtpontjáról végre elmozdulhasson. 2006 óta három ENSZ határozat is született az urándúsítás ügyében, ám Irán állítása szerint a folyamat végterméke csupán fűtőanyagul szolgál az ország reaktorai számára. A nemzetközösség attól tart, hogy az Izrael ellenes retorikájától hírhedt vezetés az uránt magasabb fokra finomítva atomfegyverek alapanyagához juthat.

Izrael választ

Az ügyben alapos biztonságpolitikai érintettséggel bíró Izrael - épp csak két hónappal a helyi választások előtt - elégedetlenkedve fogadta Washington homályos állásfoglalását. Még mindig kérdéses, hogy vajon az új vezetés mennyire lenne partner egy Irán ellenes katonai fellépés esetén. Hatvan év tanulsága szerint Izrael számára egyáltalán nem ajánlott akár indokolt fegyveres fellépésbe bocsátkoznia, hacsak Washington zöld lámpát nem ad.

1981-ben, amikor Izrael Szaddam atomlétesítményeit egyetlen éjszaka alatt felszámolta Irakban, a lámpa épp, hogy csak sárga volt. Reagan honvédelmi minisztere dühöngött, Weinberger az amerikai-izraeli kapcsolatok azonnali átértékelését követelte a Pentagonból, melynek következtében befagyasztották a két ország közötti fegyverüzleteket, és Amerika intenzíven támogatta az ENSZ által megfogalmazott elítélő határozatot.

A február 10-ei választások jobb oldali esélyesét, Benjamin Netanyahu-t, ezen példából kifolyólag fokozottan érdekelheti, mit is ért Obama az „ösztöke” terminus alatt. Egyenlőre csak abban biztos, hogy az iráni atomfenyegetés az új amerikai vezetés számára is elfogadhatatlan, nyilatkozta a Reuters-nak. Az Ahmedinezsád-faktor a legtöbb izraeli választó számára fontos vízválasztó. A kérdésben Netanyahu inkább katonai megoldást sürget, ellentétben legnagyobb riválisával, a centrumos Tzipi Livni-vel, aki jelenleg még külügyminiszteri feladatokat lát el. Előreláthatóan a miniszterelnöki posztra esélyesek szintén a „répa” kontra „ösztöke” logika mentén fognak kampányolni februárig.