"A felfedezés fényében minden bizonnyal át kell értékelnünk ennek az időszaknak a történéseit. Ez a drámai ütközet ugyanis masszív római katonai jelenlétre utal" - vélekedett Henning Haussmann, a műemlékvédelmi hivatal munkatársa.

A történészek mindeddig úgy vélték, hogy a teutoburgi csata után, amely Kr.u. 9 őszén volt, a római légiókat kivonták Germániából, s a birodalom soha többé nem próbálkozott meghódítani a Rajnán túli területeket. Ám a Kalefeld nevű falu közelében feltárt csatamező arról árulkodik, hogy Róma még sokáig nem adta fel hódító terveit - olvasható az Archaeologica című régészeti honlapon.
Az elmúlt három hónap alatt a feltárások során hatszáznál több római kori tárgyi emlék, többnyire ókori fegyver, került a felszínre.

A Wikipédia szerint a teutoburgi csata során a heruszkok fejedelme, Arminius megsemmisítette Publius Quinctilius Varus konzul három légióját. Varus nem feltételezte, hogy a germánoknak ütőképes hadereje lett volna, így légióit rendezetlenül küldte a csatába. Arminius viszont az időt kihasználva sikeresen összekovácsolta csapatait, ez volt az első eset, hogy germán törzsek összefogtak. Arminius Rómában nőtt fel, így jól ismerte a légiók mozgását, hadrendjét, harcmodorát.

A Varus vezette légiók a Weser melletti táborukból vonultak Aliso (Haltern) castrumba, az úton akadályokba ütköztek, csapdába kerültek. Két napon keresztül Arminius seregei a nehezen mozgó, nehéz felszerelésben lévő légiókat felmorzsolták. A csata harmadik napján nyílt terepen történt a teljes megsemmisítés. A mintegy 25 000 főt számláló római haderő néhány katona kivételével megsemmisült. A csata után Varus öngyilkos lett.