Mennyit ér egy gyermek élete?
Az Afrikai-Magyar Egyesület segélyakcióba fogott a kongói háború árváinak megsegítésére: háromezer forinttal egy hónapot adhatunk egy gyerek életéhez hozzá – erre szeretnék felhívni a figyelmet. A korszellemnek megfelelően ismert emberek segítségéve
2008. december 16. kedd 06:59 - Pásztor Balázs/ Szalay Gergely
Kongóban (az egyikben, merthogy kettő is van – bár ezt nagyon sok mindenhez hasonlóan nem szoktuk tudni Afrikáról) háború van. Aminek természetesen az ártatlan gyermekek a fő kárvallottai: az ő érdekükben tevékenykedik Magyarországon az Afrikai-Magyar Egyesület, akik most épp az afrikai gyerekek életének megmentéséhez kérnek segítséget.
Ezt a kezdeményezést ismertette az Egyesület – hallgatva az idők szavára, több ismert ember társaságában. Jelen volt a Hooligans együttes, Ivan, és olyan sztárok is, akiknek kicsit több közük is van a kérdéshez: Jaksity Kata és Csányi Sándor (akik a nyáron maguk is jártak Afrikában – Kata nem is először). Ott volt Sárosdy Eszter (Kata kollégája az ATV-nél), illetve Vujity Tvrtko és Kembe Sorel, akik maguk a kongói sportélet fontos alakjai, de emellett komolyabban is foglalkoznak a kérdéssel (emlékezetes Tvrtko riportja, amit a kongói olimpiai vívó Sorelről készített – a film kapcsán jártak Kongóban is, ahol megkóstolták Sorel nagymamájának legendás krokodilpecsenyéjét is).
A rendezvény előtt lassan gyülekeznek a sztárok, épp Tvrtko ad kis interjút, rutinosan pózol a fotósoknak, miközben hatalmas zöldségekkel szórakoztatja a sajtósokat: adalékok a magánéletéből. Zoltán épp gyermeket vár tőle – jegyzi meg, de reméljük, ezt senki sem veszi komolyan. Önök se tegyék, pokoli történet kerekedne belőle.
Aztán megkezdődik a tájékoztató, a tiszteletbeli kongói konzul, Balogh Sándor ejt pár szót a helyzetről.
A segítségA Háború Gyermekei Segélyakció keretében támogathatjuk azokat a gyerekeket és anyákat, akik az egyre súlyosbodó Közép-Afrikai helyzet áldozatául estek (a fiatal lányokból anyák, a fiúgyerekekből katonák, a lánygyerekekből szexrabszolgák és hordárok lesznek). Háromezer forint elég ahhoz, hogy egy kongói gyermek egy hónapban megéljen. Ennyi nekünk európaiaknak igazán nem sok, ám nekik élelmet, tisztálkodást és ruhát jelent egy teljes hónapra (az összeg négyezerre emelkedik a ruandaiaknál, ahol még a tandíjat is hozzácsapták).
Az áldozatok száma eddig négy (mások szerint nyolc-kilenc) millió körül lehet, egy árva élete pedig havi tizenöt dollárból megmenthető – ennyit ér ugyanis a bizonyos háromezer forint, amit természetesen a vendégek sem sajnáltak a rászorulóktól.
A személyes hangú megnyilatkozásokat megelőzi egy dal is: több éve nálunk élő fiatalember zongorázza és énekli, kellemes szerzemény (a Hooligans tagjainak is tetszik, ha jól látjuk), bár a pátoszt nem nélkülözi. Mentségére szóljon, a helyzet indokolja a hozzáállást.
Africa you live forever
Africa it's now or never
Africa we give our love to you
Standing side by side together,
sunny skies or stormy weather
Africa we give our love to you
HáttérA Kongói Demokratikus Köztársaságban uralkodó
élhetetlen állapotok hátteréről és a
jelenlegi helyzetről már írtunk, így itt csak toldalékokkal és egy rövid összefoglalóval kívánjuk megtoldani az eddigi képet. A tíz évvel ezelőtti hutu-tutsi törzsi konfliktusra vissza eredeteztethető polgárháborús állapotok a mai napig tartanak az országban. Bár a harcok januárban csendesedni látszódtak, de ez év szeptemberében ismét kiújultak (a legvéresebb, II. Kongói Háború néven elhíresült időszakában 9 ország vett részt benne, és több halálos áldozatot követelt, mint a vietnámi háború).
Kanizsay Endre professzor, Afrika elismert kutatója szerint a konfliktus rendezéséhez még legalább nyolc hónap kell, valamint mindenképpen szükséges hozzá a kormányfő (Jospeh Kabilia) és a „lázadók” vezérének (Lauernt Nkunda) közös tárgyalóasztalhoz ültetése - ezen fáradozik jelenleg Olusegun Obasanjo, Nigéria volt elnöke. Nagy problémának nevezte még a kisebb törzsi konfliktusok figyelmen kívül hagyását is - két falu példáját hozta fel, akik egy elkóborolt kakas miatt szinte kiirtották egymást.
Schumicky Lilla, az Afrikai - Magyar Egyesület munkatársának megjegyzése szerint pedig nem véletlen sem a félig-meddig január óta betartott tűzszünet, sem a szeptemberi kiújulás. Ugyanis a nép nem nagyon szeret háborúzni akkor, amikor a száraz évszakban lehet földet művelni - azonban az esős évszak beköszöntével megszűnik ez a hasznot hozó elfoglaltság, így szint minden évben ekkor újulnak ki jelentősen a konfliktusok.