Az Országgyűlés elnöke hangsúlyozta: a kisebbségi kormányzás nem okozott törést a parlament munkájában. Összegzése szerint a parlament idén 568 órán át 31 ülést tartott 66 plenáris ülésnappal, amelyeken 252 törvényt, illetve határozatot fogadtak el. Ebből ötöt az ellenzéki pártok kezdeményeztek.

Arra a felvetésre, hogy házszabályszerű volt-e a költségvetés elfogadása, miután a költségvetési bizottságnak a parlament döntését kell végrehajtania, nem pedig új tartalmú indítványt készítenie, Szili Katalin azt válaszolta: ezt az alkotmányügyi bizottság hivatott eldönteni, a testület pedig nem találta szabályellenesnek a történteket.

Szili Katalin szerint az őszi ülésszakra rányomta bélyegét a világgazdasági válság, amellyel kapcsolatban az Országgyűlés több döntést is hozott.

Mint elhangzott, 77 javaslat került a Ház elé, 199 interpelláció hangzott el, amelyből 19-et nem fogadtak el a képviselők, 190 szóbeli kérdés, 828 írásbeli kérdés, 270 azonnali kérdés, valamint 279 napirend előtti felszólalás hangzott el. Utóbbiból 207 ellenzéki képviselőktől, ami 12 százalékos növekedés az előző ciklus hasonló időszakához képest.

Az Országgyűlés elnöke kitért arra, a 18 állandó bizottság 578 alkalommal ült össze és 900 órát ülésezett. A legtöbb ülést, 47-et a gazdasági bizottság tartotta, amely abban is rekorder, hogy a legtöbb javaslatot tárgyalta: 65 törvényjavaslatot, 23 határozati javaslatot és 13 jelentéstervezetet. A mezőgazdasági bizottság ülésezett a legtöbb ideig, összesen 81 órát és ez a testület tartott a leghosszabb ülést is, ami hét órán át tartott.

Szili Katalin emlékeztetett arra, hogy az SZDSZ ellenzékivé válása átrendezte a bizottsági erőviszonyokat is, amelynek következtében tíz bizottságban kormánypárti kisebbség, ötben ellenzéki többség, ötben pedig paritás van. Ennek köszönhetően több ellenzéki indítvány került tárgysorozatba, mint korábban és az is többször előfordult, hogy a testületekben az ellenzéki vélemény lett a többségi álláspont.

A parlament szempontjából fontos döntések közül kiemelte az európai uniós elnökségre felkészülő munkacsoport, a nemzeti fenntartható fejlődés tanács létrejöttét, valamint azt, hogy a kárpát-medencei képviselők fóruma tovább folytatja a munkáját.

Tájékoztatása szerint a kormány hétfőn benyújtotta a 2009-es törvényalkotási tervet, amely szerint jövőre 30 törvényjavaslat tárgyalását kezdeményezi a kormány, amelyből négy kétharmados többséget igényel. Ezek közé tartozik a népszavazásról, valamint a polgári védelemről szóló törvény módosítása, továbbá a bűnüldözési célú titkos információgyűjtésről szóló javaslat és a minősített adat védelméről szóló indítvány.

Szili Katalin közölte: 2009-ben február 16-án kezdődik a tavaszi ülésszak.A házelnök a jövő évi fontos személyi döntések közé sorolta a két alkotmánybíró, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) alelnökei megválasztását, illetve felhívta a figyelmet arra, hogy jövő év végén aktuálissá válik az ÁSZ elnökének megválasztása is.

Szili Katalin kérdésre válaszolva úgy fogalmazott, hogy a 2009-es év aggodalmat vetít előre, ezért az egyik legfontosabb hívószónak a szolidaritásnak kell lennie. Mint mondta, békésebb, boldogabb, egymásra jobban figyelő 2009-et kíván a politikának és az embereknek is.