"Bénult kisebbségi kormányzás"

"A mi iránytűnk a változás, szerintünk az országban változásra van szükség. A legjobb az volna, ha a változás teljes körű lenne, tehát tiszta lap" - mondta a Fidesz elnöke, aki szerint, ha nincs előre hozott választás, akkor is minden változásnak örülnek.

Ugyanakkor úgy vélte, hogy nem személyeket, koalíciós összetételt, hatalmat vagy paktumokat kell megváltoztatni, hanem azt politikát, amely 2004-től, a jelenlegi miniszterelnök hivatalba lépésétől kezdődően az országot végletesen legyengített és kiszolgáltatott állapotba hozta.

A Fidesz elnöke szerint az elmúlt három hónapban három esély is volt a változtatásra, először a parlament feloszlatása, amelyet az SZDSZ nem szavazott meg, majd az adótörvényekről és a költségvetésről szóló szavazás, aminek kapcsán előre bejelentette a kormányfő, hogy lemond, ha nem lesz meg a támogatás. Azonban - folytatta - az adótörvényeknél az MDF, a költségvetésnél pedig az SZDSZ mentette meg a kormányt.

"Tehát volt három esély, azonban ma, sajnos a kis pártok a parlamentben nem érdekeltek az előre hozott választásban, tehát nem érdekeltek a gyors változásban sem. Szerintem az ország érdeke elé helyezik a saját párt- és személyes érdekeiket, ezért marad a róka fogta csuka, bénult kisebbségi kormányzati helyzet, kóceráj állapot a magyar parlamentben" - mondta.

A még délben rögzített, de teljes terjedelmében csak este adásba került interjúban Orbán Viktor még lehetségesnek tartotta, hogy találkozzon Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel, aki szerdán reggel telefonon hívta fel és kezdeményezett vele konzultációt. Délután azonban Szijjártó Péter szóvivő már azt közölte, hogy a Fidesz elnöke nem megy el a találkozóra.

Orbán Viktor még ezt megelőzően, az interjúban úgy fogalmazott: csak olyan tárgyalásnak van értelme, ahol esély mutatkozik arra, hogy a kormányfő hajlandó újragondolni a teljes gazdaságpolitikát, mert az, amit eddig folytatott és ami megtestesül a költségvetésben, nem fogadható el.

"Egy ilyen tárgyalásnak akkor van értelme, de ezt majd meglátjuk a tárgyalások után természetesen, vagy ilyen megbeszélésnek akkor van értelme, hogyha a gazdaságpolitika is változik, és a teljes költségvetést, amit most fogadott el a parlament, újraírjuk egy másfajta gazdaságpolitikai logika jegyében, akkor van értelme, akkor sikeres volt, akkor érdemes volt ilyen beszélgetéseken részt venni" - jelentette ki.

A sztrájkokkal kapcsolatban Orbán Viktor azt mondta, jó volna, ha az országban nem lenne sztrájk, de ha sztrájkokra sor kerül, akkor meg kell próbálni megállapodni, ma azonban az az abszurd helyzet alakult ki, hogy komoly sztrájkoló csoportokkal senki nem tárgyal érdemben.

A pártelnök szerint ezek a sztrájkok nem egyszerűen a munkahelyi konfliktusról szólnak, hanem arról is, hogy a helyzet az országban tarthatatlan, és az emberek változást szeretnének. Mint mondta, ő maga a változást akaró emberek oldalán áll.

A Magyar Gárda feloszlatásáról azt mondta: a bíróság döntését nem tiszte minősíteni, a magyarországi alkotmányos rend fontos része, hogy ezekben az ügyekben a bíróságokat döntési jog illeti meg, és ezt tudomásul kell venni. A Fidesz elnöke ugyanakkor hozzátette: nem gondolja, hogy egy bírósági ítélettel meg lehet változtatni, "azt az altalajt, azt a valóságot, amelyből kisarjadnak az egyébként frusztráltságból, dühből, elégedetlenségből fakadó, az alkotmányos rendszeren magukat kívülre helyezni akaró mozgalmak". Szerinte ez a politikusok dolga.

A Fidesz elnöke úgy vélte, rossz vita alakult ki: a kormány ahelyett, hogy a bűnözés ellen harcolna, valójában "a nem létező magyar fajgyűlölet ellen harcol", minden roma embert potenciális áldozatnak tekint, és a magyarokat megvádolja azzal, hogy romagyűlölők, fajgyűlölők. A másik oldalon pedig a radikálisok azt mondják, hogy a romák genetikailag kódolva vannak arra, hogy bűncselekményeket kövessenek el, ezért ők sem a bűncselekmények ellen harcolnak, hanem a romák ellen - tette hozzá.

Szerinte itt a Fidesznek az a dolga, hogy világossá tegye: Magyarországon törvényességnek és rendnek kell lennie, hogy minden magyar ember bőrszínre, származásra, anyagi helyzetre való tekintet nélkül úgy érezze, megilleti a védelem joga.