Bruce Marsh a Johns Hopkins Egyetem vulkanológusa szerint, "ez precedens nélküli felfedezés".

Elmondása szerint, a vulkanológusoknak normál esetben "posztmortem tanulmányokat" kell végezniük a régen megszilárdult magmán, vagy vulkánkitöréseknél vizsgálhatják az aktív lávát. Ám jelen esetben természetes környezetében találtak rá a magmára, mely olyasvalami, amit Marsh olyan izgalmasnak írt le, mintha egy paleontológus élő dinoszauruszt találna egy távoli szigeten. Az eredményeket az Amerikai Geofizikai Egyesület San Franciso-i ülésén ismertette.

A felfedezésre akkor került sor, amikor a csapat geotermális energiát kutatva felderítő fúrást végzett 2,5 kilométerrel a felszín alatt. Az Ormat Technologies tulajdonában lévő Puna Geotermális Vállalkozás helyszínén rutin feladatok végzése közben a csapat valami szokatlanra bukkant. Amikor a munkások megpróbálták folytatni a fúrást, felfedezték, hogy a magma körülbelül 8 méterre emelkedett fel az általuk használt csőben. A szikla tiszta, üveges anyaggá szilárdult, nyilvánvalóan azért, mert nagyon gyorsan lehűlt, miután talajvízzel érintkezett.

A kutatók régóta tudják, hogy a fúróhelyszínek közelében magma kamráknak kell rejtőzniük. A fúrást egy geotermális erőmű számára végezték, melyet azért fejlesztettek ki, hogy kihasználja a világ legaktívabb vulkanikus zónájából, a Kilauea vulkánból származó hőt. Ez a tűzhányó 1983 óta folyamatosan lávát köpköd. Don Thomas hawaii geokémikus szerint csak idő kérdése volt, hogy a fúrások során mikor ütköznek forró magmába. Ám, hogy ez tényleg megtörtént, a kutató szerint is "elképesztően izgalmas".

A kutatók azt is kiderítették, hogy a magma dácitból áll - ami a gránit előfutára -, nem pedig a Hawaii nagy részét alkotó bazaltból. "Ha bazaltot találtunk volna, az nem lenne ekkora meglepetés" - mondja William Teplow, a projektnél segédkező geológus. A kutatók hosszú ideje úgy hiszik, hogy a dácit el tud különülni a bazalt magmától, hogy gránitsziklákat hozzon létre. Ám arra soha nem számítottak, hogy ezt a folyamatot "élőben" követhetik.

"Ez lehet az első alkalom, hogy megfigyelték a gránit kifejlődését természetes közegében" – mondja Teplow. "Ez nagyon fontos, mivel olyan folyamatról van szó, mely elválasztja a kontinentális gránitkérget a sokkal primitívebb, óceáni bazaltkéregtől". Marsh nagyon izgatott a további vizsgálatokat érintően. "Ez még csak a jéghegy csúcsa" - mondja. "Nem tudjuk, hová vezet majd, de nagyszerű lehetőség". Az is lehetséges, hogy a kutatók kísérleteket végezhetnek a magmában. "Ez lehet a Föld első magma obszervatóriuma" – mondja Marsh. "Egyedülálló esemény a Föld belsejével történő kapcsolattartásra, ott ahol a magma él".

A becslések szerint 1050 Celsius fokos magma emellett a geotermális energiatermelés szempontjából igen értékes, mint kitűnő minőségű hőforrás. Lucien Bronicki, az Ormat vezető technológiai vezetője szerint azonban, "az első mindenképpen a tudomány". Marsh hozzátette, a magmatest elég nagy ahhoz, hogy energiaforrásként történő alkalmazása ne akadályozza a jövőbeli kutatásokat.