Németh Adrienn, a PTE tanársegéde elmondta: a PTE szülészeti klinikáján korábban minden újszülöttet hallásvizsgálatnak vetettek alá a gyermekkórház szakemberei, ez azonban most szünetel a két intézmény közötti finanszírozási problémák miatt.

Jelenleg a szülőkön múlik, elviszik-e gyermeküket a siketség időbeni felismerése szempontjából nélkülözhetetlen szűrésre. Félő, hogy idővel egyre kevesebben ellenőriztetik majd csecsemőjük hallását - vélekedett a tanársegéd.

A pécsi fül-orr-gégészeti klinikán alkalmazott eljárás lényege, hogy rövid hangingert adnak egy olyan, hallószervbe helyezett készülékkel, amely egyúttal méri a működő fülből visszaérkező, alacsony intenzitású hangot. Ha van visszajelzés, a gyermek egészséges, ha nincs, további vizsgálatokat követően hallókészüléket kaphat.

Járai Tamás, a fül-orr-gégészeti klinika tanársegéde szomorúságának adott hangot amiatt, hogy a korszerű szűrési eljárás nem válhatott teljes körűvé Magyarországon, mert az Országos Egészségbiztosítási Pénztár a hallásvizsgálatra külön forrást nem biztosít. A mérőműszerek drágák, ezért kevés intézmény engedheti meg, hogy azokat saját költségen vásárolja meg.

A fül-orr-gégész szakmai kollégium többször kérte az OEP-et, hogy változtasson a jelenlegi szabályozáson, és finanszírozza a vizsgálatokat, amelyeknek köszönhetően csak a pécsi klinikán mintegy félszázan kaptak speciális hallókészüléket.

Magyarországon évente mintegy százezer gyermek születik, közülük csak minden negyediknél végzik el a vizsgálatot. Az újszülöttek két-három ezreléke siketen, vagy súlyos kétoldali halláscsökkenéssel jön a világra.

Németh Adrienn hangsúlyozta: fontos, hogy a siketséget korán, lehetőleg fél éven belül felismerjék, mert akkor a problémát akár egy fülbe ültetett speciális hallókészülékkel is orvosolni lehet. Ellenkező esetben a gyermek nehezen tanul meg beszélni, így lemarad a szellemi fejlődésben.

Székely Tamás egészségügyi miniszter egy hétfői sajtótájékoztatón kérdés kapcsán elmondta: az életkorhoz kötött szűrővizsgálatokról szóló jogszabály szerint az újszülötteknél 0-4 napos korban el kell végezni a kötelező vizsgálatokat, amibe a hallásvizsgálat is beletartozik.

A jogszabály arról is rendelkezik - folytatta a tárcavezető -, hogy a kötelező hallásvizsgálat elvégzése nem függ attól, hogy a csecsemő melyik osztályon (szülészeti, neonatológia, perinatális centrum) fekszik. "Így nem lehet kérdés, hogy ez az elllátás finanszírozott" - mondta a miniszter, hozzátéve, az újszülöttellátást tavaly mentesítették a teljesítményvolumen-korlát alól, másrészt az ellátásért kapott súlyszámba is beépítették a finanszírozást.

"Úgy gondolom, hogy akik ezt a vizsgálatot nem csinálják, a hatályos jogszabállyal mennek szembe, és vállalniuk kell az ezzel járó következményeket" - mondta a miniszter. Hozzátette: az ügyben mindenképpen tájékozódni fog az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálaton keresztül.

Pytel József, a PTE Fül-Orr-Gégészeti Klinikájának igazgatója szerint ők a szubjektív hallásszűrést elvégzik ugyan, csak annak semmi értelme. A jogszabályban pedig nincs leírva, hogy milyen módszerrel szűrjék a gyerekeket. Mint mondta: a szubjektív vizsgálatot automatikusan finanszírozza az OEP, de az objektívet - amely műszerekkel zajlik - nem, pedig a világon már senki sem szubjektív módon mér.

Az objektív szűrés műszer- és emberigényes, s nem a neonatológusok, hanem a fül-orr-gégész szakemberek végzik. Pytel József - aki a Magyar Fül-Orr-Gége Orvosok Egyesülete audiológiai szekciójának elnöke is - elmondta: ő vezette be először 1997-ben Pécsett és Baján az objektív mérést, amely tíz évig működött. A megyei kórház vezetése azonban - ahonnan a fül-orr-gégészek átjártak szűrni - "benyújtotta a számlát", amely havonta jelentős összeg, ugyanis a szűrés 600-1000 forintba kerül csecsemőnként.

Szerinte az objektív szót azért nem merik beleírni a törvénybe, mert akkor biztosítani kéne az ehhez szükséges feltételeket, tehát egy objektív hallásvizsgálót, ami nincs mindenhol. Hangsúlyozta: ha az OEP egyszerűen kifizetné azt a pénzt, ami ezért a vizsgálatért jár, akkor a gép egy év alatt megtérülne. Évi 90-100 ezer újszülöttel számolva ez 120 millió forintba kerülne az OEP-nek, ami a költségvetésben nem egy nagy összeg - tette hozzá.

Az igazgató szerint ez országos probléma, és örül, ha a miniszter felfigyel rá.A gyermekek hallását a szubjektív vizsgálat során korábban mesterséges zajkeltéssel tesztelték, figyelve a csecsemő reakcióit. Ez azonban a vizsgáltak negyedénél téves diagnózishoz vezetett. A mai objektív módszernek köszönhetően viszont már nem lenne szükséges a reakciókra figyelni, ezt a vizsgálatot alvó gyermekeknél is el lehetne végezni - fejtette ki.