Újabb diktátor távozott az élők sorából, ezúttal Guineában. Bár az elnök teste csak tegnap hűlt ki, a katonaság már ma átvette a hatalmat. Új elnököt hatvan nap múlva kell majd választania a népnek, de a konkrét személynél nekik fontosabb, hogy a földkinc
2008. december 23. kedd 19:16 - Pásztor Balázs
Guinea régen és most
A 246 ezer négyzetkilométeres, tízmilliós - a XVIII. századtól jórészt muzulmán vallású - lakossággal rendelkező ország 1958-ban függetlenedett az őket gyarmatosító franciáktól, és a környező országokhoz hasonlóan áttért a szocializmusra. Ezen csak az előző, a keleti blokkal jó kapcsolatokat ápoló elnök, Ahmed Sékou Tour halála és katonai puccsal helyére lépő Lansana Conté változtatott, aki 1980-as években fokozatosan bevezette a piacgazdaságot. 1991-ben beiktatták az alkotmányt, amitől Guinea hivatalosan köztársaság lett, ha gyakorlatban nem is. Végül két vitatott, és harcokkal övezett választás után Conté úgy változtatta meg az alaptörvényt, hogy korlátlan ideig tudjon hatalmon maradni.
Guinea még
Guineában 24 etnikai csoport található, aminek a 85% iszlám (a maradék törzsi és keresztény nézeteket vall). Főleg banánt, olajpálmát, rizst, kávét, ananászt és citrust termelnek, valamint jelentős az országa szarvasmarha-tenyészete is. Nemzeti sportjuk a futball, bár sosem játszottak még a FIFA-ban. 2004-ben 120.000 AIDS fertőzöttet jelentettek, ami azóta csak növekedett. Kultúrája világhírű zenéjéről és a táncairól.
Az emberek helyzetén Conté és tervgazdasága csak rontott. Hiába a világ legnagyobb bauxittermelője, hiába visz piacra aranyat, gyémántot és alumíniumot, az emberek 90%-a nyomorban él, és a főváros egy-két elit negyedén kívül sehol sincs áram- és vízszolgáltatás. Ennek oka - más afrikai országokhoz hasonlóan - a hatalmas mértékű korrupció, hisz az ásványkincsekből befolyó pénz magánzsebekbe vándorol. Conté legnagyobb ellenfelei a szakszervezetek voltak: 2006-ban véres tüntetések árán - EU és ENSZ segítséggel - elérték, hogy az ő öt jelöltjükből válasszon miniszterelnököt - bár pár hónap után le is váltotta, ami újabb megmozdulásokhoz vezetett.
Meghalt a király, éljen a hadsereg - legalábbis egy ideig
A hatalmat 1984 óta birtokló, leukémiával és cukorbetegséggel egyaránt küzdő Lansana Conté tegnap este tisztázatlan körülmények között meghalt (2004 márciusában már egy zsoldoscsapat megpróbálta életét venni) - a hírt Aboubacar Somparé, a parlament elnöke jelentette be, a negyvennapos gyászidőszakkal együtt. Noha a legfelsőbb bíróság hatvan nap múltára írta ki a választásokat, de a katonaság mindössze hat órát várt: Moussa Dadis Camara tábornok kihirdette a parlament feloszlatását, és az alkotmány hatályon kívül helyezését. Indoklásként azt mondta, az állami szervek nem képesek megoldani azt a válságot, amellyel az országnak szembe kell néznie. A kormány helyére egy magas rangú katonatisztekből és civil vezetőkből álló „tanácsadó testület” lép majd.
Maga az újabb katonai puccs, a Conté-kormány hatalmon kívül helyezése, és a szintén általa módosított alapdokumentum megszüntetése egyáltalán nem okozott ellenvetést a nép körében - legalábbis a BBC tudósítása szerint az ország nyugodt és katonák sem grasszálnak az utcán. Ennek oka a Conté iránt táplált ellenszenv, és Camara által emlegettet megoldásokban keresendő. A nép mindössze részesülni akar az ország ásványkincs bevételeiből, meg némi élhető állapotot szeretne - amire most, vagy hatvan nap múlva esélyt is kaphat. Ezt alátámasztja azon elemzők véleménye is, melyek szerint Conté halála kulcsszerepet játszhat az ország jövőbeli stabilitásában. Remélhetőleg egy diktátor halálával maga az ország is kész változásra.
A hatalmat 1984 óta birtokló, leukémiával és cukorbetegséggel egyaránt küzdő Lansana Conté tegnap este tisztázatlan körülmények között meghalt (2004 márciusában már egy zsoldoscsapat megpróbálta életét venni) - a hírt Aboubacar Somparé, a parlament elnöke jelentette be, a negyvennapos gyászidőszakkal együtt. Noha a legfelsőbb bíróság hatvan nap múltára írta ki a választásokat, de a katonaság mindössze hat órát várt: Moussa Dadis Camara tábornok kihirdette a parlament feloszlatását, és az alkotmány hatályon kívül helyezését. Indoklásként azt mondta, az állami szervek nem képesek megoldani azt a válságot, amellyel az országnak szembe kell néznie. A kormány helyére egy magas rangú katonatisztekből és civil vezetőkből álló „tanácsadó testület” lép majd.
