Felfüggesztették Gusztos Péter mentelmi jogát

A mentelmi bizottság 17 országgyűlési képviselő 31 ügyét - amelyből három közvádas, 25 magánvádas és három pótmagánvádas ügy volt - tárgyalta idén - összegezett a testület. Mind az Országgyűlés, mind a bizottság következetes volt abban, hogy a magánvádas ügyekben - a korábbi évek gyakorlatának megfelelően - nem függesztette fel egyetlen politikus mentelmi jogát sem, s a három közvádas ügyben is csak a szabaddemokrata Gusztos Péter esetében élt e lehetőséggel. (Mentelmi ügyekben házszabály szerint a döntéshez kétharmados többségre van szükség).

A mentelmi ügyekben érintett 17 politikus többsége ellen csak egy esetben tettek feljelentést, ám néhányukkal szemben több feljelentés is érkezett az év folyamán. A csúcstartó Lázár János (Fidesz) és Sós Tamás (MSZP) öt-öt esettel, míg Simon Miklós (Fidesz) ellen három esetben érkezett kérés a mentelmi bizottsághoz. Meggyes Tamás (Fidesz) három, míg Tasó László és Bencsik János szintén fideszes politikusok két-két ügyben voltak érintettek.

A 2006. évi országgyűlési választások után alakult parlament az év végéig 12 mentelmi ügyet tárgyalt, míg a tavalyi évben 13 ilyen esetről hozott döntést az Országgyűlés. A mentelmi bizottság honlapjáról az is megtudható, hogy e+bben a két évben három esetben, Császár Antal (Fidesz), Lázár János (Fidesz), Lengyel Zoltán (korábban Fidesz, majd független, jelenleg MDF) ügyében döntött a ház a mentelmi jog felfüggesztéséről.
A közvádas eljárások közül Gusztos Péterrel szemben a Legfőbb Ügyészség indított eljárást a számviteli rend megsértésének gyanúja miatt idén. A politikus a felfüggesztést maga is kérte a Háztól. Gusztos Péternek - aki nem értett egyet az ügyészség álláspontjával, mely szerint elkövette volna a számviteli rend megsértésének vétségét - a cégénél talál szabálytalanság miatt kellett felelnie. Az eljárás lefolytatását követően a Központi Nyomozó Főügyészség vádemelés nélkül zárta le az ügyet a nyár végén - tájékoztatta az MTI-t a napokban érintett képviselő. Hozzátette: a törvényes határidőn belül a családi cég felszámolása is befejeződött.

A másik két közvádas ügyben - a fideszes Simon Miklós és a szintén fideszes Bencsik János esetében - a Ház fenntartotta a mentelmi jogot. Míg az előbbi esetben a jogosulatlan gazdasági előnyszerzés kísérletének gyanúja, addig az utóbbi ügyben személyes adatokkal való visszaélés és rágalmazás bűncselekményének gyanúja merült fel.
A magánvádas ügyek között említhető a Dávid Ibolya kontra Simicska Lajos ügy. Az MDF elnöke ellen Simicska Lajos - aki a Fidesz kormány idején az APEH elnöke volt - tett feljelentést Dávid Ibolyának 2008 januárjában tartott sajtótájékoztatóján elhangzottak miatt.

Akkor Dávid Ibolya - egyebek mellett - azt mondta: a korrupció elleni harc hosszú távon mindaddig nem lesz sikeres, amíg a két nagy párt képviselői nem teszik átláthatóvá a párt- és kampányfinanszírozást. A pártok pénzügyi ügyeskedéseinek bizonyítéka az is, hogy a Haszon című magazin szerint az MSZP és a Fidesz pártpénztárnoka Magyarország tíz legbefolyásosabb embere között szerepel. E befolyásos emberek között említette az MDF elnöke Simicska Lajost is mint a Fidesz pénztárnokát.

A mentelmi bizottság többsége Dávid Ibolya kijelentéseit politikai véleményalkotásnak értékelte, ezért Dávid Ibolya kérése ellenére azt javasolta az Országgyűlésnek, hogy ne függesszék fel a pártelnök mentelmi jogát.

Port kavart Havas Szófia (MSZP) 1956-al kapcsolatos, a HVG-ben megjelent nyilatkozata, ami miatt Porubszky István János tett feljelentést nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás miatt. A plenáris ülésen elhangzott: a feljelentő szerint az MSZP képviselője az 1956-os hősöket nyilaskeresztes és zsidóvadász jelzővel illette.

Havas Szófia szavait a mentelmi bizottság politikai véleménynyilvánításként értékelte, így az Országgyűlés nem függesztette fel a mentelmi jogát.

Az idei év során egy esetben, a fideszes Révész Máriusz bejelentése kapcsán tárgyalt a mentelmi bizottság mentelmi jog megsértéséről. Révész Máriuszt 2006. október 23-án a Fidesz rendezvényét követően, az utcai zavargások alatt verték meg a rendőrök.

Az ügy kapcsán a mentelmi bizottság megállapította, hogy 2006. október 23-án a rendőrség megsértette Révész Máriusz mentelmi jogát; a testület aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy Révész Máriusz megverése ügyében a tetteseket nem sikerült megtalálni.