Aki úgy másfél éve mély álomba merült, vagy egy másik bolygóra tett kirándulást, ezekben a napokban visszatérve egészen más világba csöppen. Egy pénzügyi válságba, amelynek során a világ tőzsdéiről 22 ezer milliárd dollár, vagyis a magyar GDP százötvenszerese szívódott fel. Óriási vagyonok értéktelenedtek el, félelmetes összegű hiteleket kellett leírni, emiatt gránitnál is szilárdabbnak gondolt bankok dőltek be. A piacgazdaságra esküdő kormányok példátlan lépésekre szánták magukat – Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban például bankokat vontak állami gyámság alá. A vihar nem csak a bankrendszert tépázta meg. Átterjedt más ágazatokra is, sőt államok kerültek a csőd szélére. A világgazdaság egészében nő a recessziós veszély. – Ezekben a napokban a válság vázlatos krónikáját olvashatják, a német Wirtschaftswoche, a Der Spiegel, a Die Zeit, a brit The Economist és Financial Times, az MTI, a Reuters, a Bloomberg, a portfolio.hu és a HVG írásai alapján.

Hirtelen aggályossá vált, amit korábban egészséges üzleti növekedésnek tudtak be: 2000-től 2006-ig tizenkétszeresre, névértéken 3 ezer milliárd dollárra nőtt a hiteleszközök kibocsátása a világban. A folyamat 2004-től gyorsult fel igazán, részben azért, mert a befektetők a megtérülési ráták gyors bővítésének módját keresték egy hosszabb időszak után, amikor a jegybankok viszonylag alacsonyan tartották az irányadó kamatokat. Későn jött azonban felismerés, hogy a hiteldarabolás és -átcsomagolás technikája révén fellazulnak a hitelezési sztenderdek és olyan hitelezési buborék fújódik, aminek robbanás lesz a vége.

2008. januárjában hullámvasútra kerülnek a tőzsdék, újabb és újabb csontvázak buknak ki a banki mérlegekből, a rossz követelések meg nem szűnő leírásai nyomán az elemzők már eljutnak odáig, hogy a pénzügyi válság akár 2009-re is áthúzódhat. A bankok megnyomják a vészcsengőt, azzal riogatnak, hogy a hitelezési feltételek romlani fognak. A horrorisztikus bejelentések hatására az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed újabb kamatcsökkentésekről dönt, de igazából nem látni olyan eszközt, ami megállítaná a válságot.

Január 11-én jelentik be, hogy az egyik vezető amerikai jelzálogbankot, a Countrywide-ot 4 milliárd eurónak megfelelő dollárért veszi át a Bank of America, így az ingatlanhitelező megmenekül a csődtől. A válság eléri azokat a kötvénybiztosítókat is, amelyek a hitelek kamatait, illetve a törlesztéseket szavatolják.
válság, tőzsde

Németországban a West-LB szorul a tulajdonosok – az észak-rajna-vesztfáliai tartományi kormány a takarékpénztárak szövetségének euromilliárdos tőkeinjekciójára. A bank vezetője elismeri, hogy vannak nehézségek, de azok nem sodorják el a West LB-t. Ezekben a napokban a Hypo Real Estate 400 millió euro veszteséget ír le, elismerve, hogy profitcéljait valószínűleg nem tudja teljesíteni. Nem sokkal később a Bayern LB, a Magyar Külkereskedelmi Bank főtulajdonosa jelenti be, hogy mérlegét majdnem 2 milliárd euro veszteség terheli. A pénzintézet 4 milliárdot fektetett nagy kockázatú jelzálogpapírokba. Február végén a vezérigazgató távozik. Ezzel még nincs vége a német bankszektort sújtó bajoknak, hiszen a már korábban (ld. tegnapi írásunkat) állami tőkeinjekciókkal életben tartott IKB további milliárdos leírásokra kényszerül.

Február 18-án az angolszász banktörténetben példátlan lépést jelent be Alistair Darling brit pénzügyminiszter: államosítják a Northern Rock-ot, mivel senki nem hajlandó megfelelő árat fizetni a már hónapok óta vergődő pénzintézetért.

Ekkortájt jut odáig Németországban Josef Ackermann, a legnagyobb pénzintézet, a Deutsche Bank elnöke, hogy az állam beavatkozását sürgeti. Peer Steinbrück pénzügyminiszter mellé áll, mondván: a piacok a pénzügyi válságot már nem tudják önállóan kezelni.

Márciusban 17-én az Egyesült Államok egyik legrégebbi, méretre ötödik legnagyobb befektetési bankja, a Bear Stearns összeomlik, miután a megelőző évben rekordösszegű, 200 milliárd dolláros leírásra kényszerült. A brókerház pillanatok alatt a cégérték 93 százalékát veszíti el és részvényenként 2 dollárért vásárolja fel a JP Morgan Chase, amihez – éles kritikák kereszttüzében - a Fed is 20 milliárd dollárral asszisztál.
Lehman Brothers

Rémhírterjesztők célkeresztjébe kerül a Bear Stearns-éhez hasonló befektetések miatt a Lehman Brothers is, majd egy nappal a szektortárs csődje után bejelenti: nyeresége 60 százalékkal zuhant, de még így is a várakozásokat meghaladó, 400 millió dollár feletti profitot termelt a megelőző negyedévben. A Goldman Sachs szintén nyereséges maradt, kellemes meglepetést okozva a Bear Stearns- csődből nehezen ocsúdó piacoknak.

A düsseldorfi IKB bankról kiderül, hogy a pótlólagos tőkét feneketlen hordóba öntötte a német állam – a bank újabb veszteségekről számol be és az kiderül, hogy a felügyelő bizottságnak fogalma sem volt arról, mi történt a banknál. Pedig az anyabank, a KfW tulajdonosa a német állam, amely 6 milliárd eurót kénytelen a bank talpra állítására költeni. Nem csoda, hogy a KfW-nek az SPD soraiból delegált felügyelő bizottsági elnöke egészségügyi okokra hivatkozva bejelenti visszavonulását.

Áprilisban igazán sötét napokat él át a müncheni Bayern LB is. Kiderül, hogy a leírások az eddig ismert duplájára rúgnak: a banknak 4,3 milliárd eurójába került eddig a pénzügyi válság. Az ügy politikai viharokat is kavar: bajor parlamenti vizsgálóbizottság alakul és a Erwin Huber pénzügyniniszter, egyben a CSU elnöke, valamint Günther Beckstein tartományi kormányfő egyre több pletykát hallhat közelgő eltávolításáról.

Rémisztő hírek érkeznek a világ legnagyobb befektetési bankja, az amerikai Merryll Lynch háza tájáról: az idei első negyedév után további 6 milliárd dollárt kell leírnia, így veszteségei a pénzügyi válság kezdetétől már 24 milliárd dollárra rúgnak, de még mindig némi nyereséget tud produkálni. A pénzintézet költségeket csökkent, a 63 ezerből 4 ezer munkatársát bocsátja el.
tőzsde, válság

Bajok mutatkoznak a Citibanknál: az első negyedév vesztesége 5,1 milliárd dollár, ez már a második egymást követő vastag mínusz. Több tízezer álláshely és több melléküzletág jövője bizonytalan. A Fannie Mae jelzáloghitelező 2,2 milliárd dollárt bukott.

Nagy-Britanniában a Royal Bank of Scotland csaknem 6 milliárd font (közel 7 és félmilliárd euro) veszteséget jelent és 12 milliárd font tőkeemelést tervez.

Tovább szenved a svájci UBS: mérlegében milliárdos veszteség mutatkozik, 5 és félezer dolgozónak kell új állás után néznie.

Németországban a korábbi jóslatok komor valósággá válnak: 2003 után első alkalommal piros számok jelenne meg a Deutsche Bank mérlegében: a nettó veszteség ugyan mindössze 141 millió euro, de a banknak a válságjelek megjelenése óta eltelt tíz hónapban már 5 milliárd eurót kellett leírnia. Josef Ackermann bankelnök a bizonytalanságok dacára már olyan jeleket lát, hogy lassan csillapodhat a pénzpiaci turbulencia.