Törvénysértő állapotot teremt január elseje?

A kormányszóvivői iroda hétfői közlése szerint a regionális államigazgatási hivatalok - a regionális közigazgatási hivataloktól eltérően - azért nem láthatják majd el a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzését, mert az e feladatot ellátó szerv jogállását az Országgyűlésnek kell kétharmados törvénnyel szabályoznia, a téli ülésszak végéig pedig nem döntött erről a parlament. A regionális államigazgatási hivatalok ugyanakkor ellátják majd mindazokat a hatósági feladatokat, amelyek a regionális közigazgatási hivatalok hatáskörébe tartoztak, így azoknak az ügyeknek az intézése folyamatos lesz.

Közleményükben kitértek arra is, hogy a helyi önkormányzatok saját akaratukból bármikor fordulhatnak majd szakmai tanácsért az államigazgatási hivatalokhoz, amelyek ebben az esetben minden szakmai segítséget meg fognak adni az önkormányzatoknak.

A kormányszóvivői iroda hangsúlyozta: a kormány bízik abban, hogy az Országgyűlésben mihamarabb létrejön az a széleskörű konszenzus, amely az alkotmányellenes mulasztás megszüntetésével lehetővé teszi majd a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzését. Ennek érdekében a kormány minden olyan megoldásra nyitott, amely nem jár a hivatalok számának gyarapításával vagy az állam saját szervezetére fordított kiadásainak növekedésével - írták.

Jauernik István, az önkormányzati tárca államtitkára az MTI-nek kedden elmondta: január 1-jétől valóban nem lesz az önkormányzatok fölött törvényességi ellenőrzés, holott a rájuk vonatkozó törvényben benne van, hogy az önkormányzatok felett törvényességi ellenőrzés működik.

Hangsúlyozta: mulasztásos törvénysértő állapot áll fent addig, amíg a parlament nem módosít törvényt. Arra a kérdésre, hogy lehet-e ehhez a parlamentben kétharmados többséget szerezni, úgy válaszolt: a szabályozás mindenképpen szükséges.

Az államtitkár közölte, ha az ellenzék ragaszkodik ahhoz, hogy az önkormányzatok törvényességi ellenőrzése megyei illetékességgel történjen, akkor ők ezt tudomásul veszik.

Jauernik István kitért arra, hogy a 2009. január 1-jén hatályba lépő kormányrendeletben nem esik szó arról, hogy a regionális államigazgatási hivatalok bármilyen törvényességi ellenőrzést gyakorolnának az önkormányzatok fölött. Így - mutatott rá - ez nem ütközik az önkormányzati törvénnyel, sem más jogszabállyal, ezért a rendelettel nincs alkotmányossági probléma.

Az Alkotmánybíróság (Ab) november 3-án semmisítette meg a közigazgatási hivatalokról szóló kormányrendeletet. Az indoklás arra mutatott rá, hogy egy kétharmados parlamenti többséget igénylő törvényt nem lehet kormányrendelettel pótolni, a kormány nem vonhatja el az Országgyűlés hatáskörét.

A kormányrendelet azt rögzítette, hogy a közigazgatási hivatalok a korábbi fővárosi, illetve megyei helyett regionális keretek között működhetnek.

Az Ab azonban megállapította: alkotmányellenes helyzet keletkezett azzal, hogy az Országgyűlés nem a helyi önkormányzatokról szóló törvényben szabályozta a közigazgatási hivatalok jogállását.
Az ügy előzményéhez tartozik, hogy Ab korábban már alkotmányellenesnek találta, és június 30-ai hatállyal megsemmisítette azt a "feles" törvényt is, amely a közigazgatási hivatalokat ugyancsak regionális szintűvé alakította.