A budavári labirintus

Közhely: a Budai Vár Budapest egyik jelképe. Ám azt már sokan nem tudják, hogy az impozáns épületegyüttes alatt világviszonylatban is egyedülállóan izgalmas látnivaló rejtőzik: a Várhegy mészkőszikláinak mélyén tíz kilométeres barlangrendszer húzódik.

A hévizes barlangfülkék kiváló menedéket adtak a már félmillió évvel ezelőtt itt élő ősembernek. A török hódoltság idején (1541-1686) a gömbfülkéket hadi és gazdasági érdekeket figyelembe véve összekötötték egymással, illetve a vár házainak pincéivel.

Az 1930-as években fejeződött be a sziklapincék közötti utak teljes kiépítése, melyet szomorú indok tett szükségessé. A második világháború előestéjén tízezer férőhelyes óvóhelyet kellett kialakítani. A történelem sajnos igazolta az előzetes aggodalmakat: az 1944/45-ös ostromot több ezer ember vészelte itt át. A vasbeton szerkezetekkel megerősített-elcsúfított Várbarlang a hidegháborús időszakban titkos katonai objektum volt. A politikai enyhülést követően a ’80-as években itt jött létre az első magyar panoptikum.



A rendszerváltást követően 1996-ban végezték az utolsó rekonstrukciós munkálatokat. Így a mai, több mint 4000 négyzetméteres terület a lehetőségekhez képest visszanyerte eredeti, háború előtti arculatát. Ma a Labirintus a fenntartók szerint „nem pusztán útvesztő, hanem történelmünkhöz, világunkhoz – önmagunkhoz vezető utak finom szövevénye. Nem pusztán egy tér a testünknek, de lélek vesztő és lelek megtaláló hely.”

A labirintus programjainak elnevezése mindent elmond spirituális értékeiről is. Választhatunk a Személyes Labirintus, az Őskori, a Történelmi és a Más-világi Labirintus közül. Pároknak különleges élmény lehet a Szerelem Labirintusa, a kisebbek számára pedig a Bátorság Labirintusa lehet kihívás.

Budapest egyik legérdekesebb egyházi emléke

A Gellért-hegy gyomrában lévő barlang, amelyet Szent Iván-barlangnak is hívnak, 25 méterrel a Duna szintje felett nyílik. Története összekapcsolódik a pálos rend történetével. Miután a pálosok több kolostora a török korban elpusztult a visszatelepülés után Pesten, a későbbi egyetemi templomnál hoztak létre egy központot. II. József 1786-ban ugyan feloszlatta a rendet, de az újkorban több kísérlet volt az újjáalapítására.



Később a két világháború között a lengyel pálosok segítségével indult meg az újraszervezés. Ekkor jött létre a Gellért-hegy déli lábánál kolostoruk, valamint a hegy oldalában a franciaországi Lourdes-i barlangtemplom mintájára a Sziklakápolna. A mesterségesen kialakított barlangot 1926-ban Lux Kálmán tervei szerint építették. A kápolnát a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére szenteltek fel.

A II. világháború után a rendet újra feloszlatták. 1951-ben egyetlen éjszaka alatt elpusztították a templomot, a bejáratot biztonsági okokra hivatkozva befalazták. 1992-ben nyílt meg ismét kápolnaként, mely ma a főváros egyik legérdekesebb egyházi emléke.

Millió éves szépségek

A Pál-völgyi-barlang felfedezésének legendája leginkább egy Monty Python jelenethez hasonlítható. A barlangot tudniillik egy birka fedezte fel. A hagyomány szerint 1904. június 23-án egy, a bányaudvar szélén legelésző birka alatt beszakadt a föld. Az állat kimentésére odasietett a bányafelügyelő fia, bizonyos Bagyura Jáno vette észre, hogy az üregnek folytatása van. Így találta meg egy birka Magyarország második legnagyobb, ma 19 kilométer hosszan feltárt barlangját.



A kiépített túraútvonal a legjellegzetesebb szakaszokon vezeti végig a látogatót. Hétfő kivételével egész évben 9 és 16:15 óra között vezetővel látogatható. A csoportok minden óra 15 perckor indulnak.

Szemlő-hegyi-barlang

Sok évtizedes kutatás és bővítés után a barlangot a nagyközönség előtt 1986-ban nyitották meg. Jelenleg a teljes 2 kilométeres barlangból 300 méter látogatható. Ez villanyvilágítással ellátott, jól kiépített útvonalat jelent. Családok számára azért ideális, mert a földalatti világ rejtélyei itt könnyen megszerettethetők a kisebbekkel. Az állatokra hasonlító formák és az ún. „Hófehérke és a hét törpe” terem mindig nagy hatással van az apróságokra.

A Szemlő-hegyi-barlang további érdekessége, hogy mikroklímája gyógyító hatású. Levegőjének tisztasága a magaslati üdülőhelyekével vetekszik. Kezelések 1990 óta folynak benne. A relatív páratartalom közel 100 százalék, a levegő portartalma pedig töredéke a külszíninek. Látogatható kedd kivételével mindennap, vezetővel. Csoportok minden egész órában indulnak.