Ezrek az ökumenikus találkozón

Az ilyen nemzetközi találkozókat minden évben más helyszínen megszervező ökumenikus szerzetesközösség a burgundiai Taizé településről kapta a nevét. A közösséget 1940-ben ott alakították, eredetileg azzal a céllal, hogy segítsék a megszállt Franciaország üldözötteit és menekültjeit. Mivel a közösség létére 1942-ben a Gestapo fényt derített, elhagyták Franciaországot, és a háború végéig Svájcban húzták meg magukat. A közösség 1944-ben visszatérhetett Taizébe, majd 1945-től árva gyerekeket fogadott be.

A szerzetesközösségnek jelenleg több mint száz tagja van. Eszmerendszerük középpontjában az egymás iránti kiengesztelődés áll. A közösség ökumenikusan szerveződik, vagyis egyetlen keresztény egyház fennhatósága alatt sem áll, de igen jó kapcsolatokat ápol mind a keresztény, mind a nem keresztény vallásokkal. A szerzetesközösség nem akar külön vallási irányzattá válni, hanem arra buzdítja a vele kapcsolatba kerülő fiatalokat és idősebbeket, hogy a taizéi közösségi élmény segítségével, de saját nemzeti, vallási vagy egyéb közösségüknek igyekezzenek teljesebb értékű tagjává válni.

A közösség minden esztendő fordulóján ökumenikus ifjúsági találkozókat, úgynevezett taizéi találkozókat szervez európai nagyvárosokban, azzal a céllal, hogy közösen gondolkodjanak adott témákban, együtt imádkozzanak, valamint - nem utolsó sorban - közös mulatsággal búcsúztassák az óévet, köszöntsék az újat.

Az ezúttal a belga fővárosban, az uniós intézmények székhelyén megrendezett taizéi találkozón a szerzetesközösség vezetője, Alois testvér az európaiság témáját helyezte előtérbe. Beszédében arra hívta fel a fiatalok figyelmét, hogy a gazdasági válság nehézségei közepette különösen fontos a szolidaritás példamutatása, a népek közötti kiengesztelődés, a nyomor és a háborúk elleni küzdelem.

A résztvevők egy része ellátogatott az európai intézményekbe, illetve találkozott Jacques Barrot-val és Jan Figellel, az EU igazságügyi, illetve ifjúságügyi biztosával.

Az ötnapos találkozó közös rendezvényeit az 1958-as brüsszeli világkiállítás területén tartották, esténként tízezrek ajkán csendült fel a dal az Atomium tövében. A Máltai Szeretetszolgálat kölni szervezete 96 ezer liter forró teát osztott ki az errefelé szokatlanul kemény hidegben. Az egyik közös esti imán Fabiola belga királyné is részt vett. A fiatalokat családoknál szállásolták el a szervezők Brüsszelben és környékén.

Az elmúlt évtizedben a taizéi találkozók résztvevőinek száma folyamatosan csökkent, illetve a legutóbbi években stagnált. Az 1998-as milánói találkozónak még 100 ezer résztvevője volt, a 2001-es budapesti találkozón 70 ezren vettek részt, a 2004-es lisszaboni találkozó óta pedig 40-50 ezer között van a résztvevők száma.