Az almafák legfőbb "baja" a termesztők szempontjából az, hogy későn fordulnak termőre. Még a leggyorsabb típusok esetében is legalább négy év telik el, amíg a fácska először termést hoz - bizonyos fajták esetében ez az idő akár 12 év is lehet. A termesztőknek ennyi ideig kell várniuk, hogy kiderüljön: vajon jóízű-e egyáltalán a keresztezéssel létrehozott új almafajta. A többszörös keresztezések eredménye pedig akár 5-6 évtizedet is várathat magára.

A Julius Kühn Intézet Drezda-pillnitzi üvegházában dolgozó szakemberek géntechnikai trükk segítségével rövidítik le a fenti időt. Az alma örökítőállományába "becsempészik" a nyírfa egyik génjét. Ennek hatására az alig 3 centiméteres almafacsemete már kéthónapos korában virágozni kezd a neonfény-megvilágítású, 23 Celsius fokra temperált üvegházban - írta a Der Spiegel.

A gyorsítókísérletek célja egyrészt "a jövő almájának" kikísérletezése: az optimális gyümölcs ízletesebb, hibátlanabb, jobban tárolható és ellenállóbb lesz a különböző betegségekkel (tűzelhalás, varasodás, lisztharmat) szemben. Ez utóbbi különösen fontos, mivel az Európai Unió környezetvédelmi előírásainak értelmében 2010-től tilos lesz az almaültetvényeken ma még tonnaszámra kipermetezett növényvédőszerek alkalmazása. Ennek nyomán pedig a termésmennyiség 90 százalékos visszaesése várható - jósolja egy francia tanulmány.

A nyírfa génje által megbolondított almamagonc azt "hiszi", hogy már felnőtt, és nekilát virágozni. A pillnitzi üvegházakban már az új almafajta harmadik nemzedéke bontott virágot. A német kutatók három év alatt három keresztezési lépésen jutottak túl - hagyományos módszerrel ez 15-30 évet vett volna igénybe.

Az új eljárástól azt remélik Pillnitzben, hogy bakteriális betegségek (például a tűzelhalás) ismert rezisztenciagénjeit gyorsabban lesznek képesek keresztezés útján beültetni nagy hozamú almafajtákba. Ha ez sikerül, a nyírfa "gyorsító" génjét ismét kiszelektálják az almából. A végeredmény olyan almafajta lesz, amelyet ugyan az örökítőanyag manipulálásával hoztak létre, ám a kísérlet végén mégis mentes lesz a géntechnológiától.