A gazdaság általában

Egyértelmű, hogy bár a pénzpiacon robbant a bomba, ebből kifolyólag a reálgazdaság sem fogja megúszni a válságot. A hitelintézetek, befektetési vállalkozások nehéz helyzete miatt nehezebb lesz a vállalatok és a kisebb vállalkozások számára is a forráshoz jutás, nem is beszélve a magas hitelkamatokról, melyek miatt nem csak nehezen hozzáférhető, de drága is lesz a hitel. Márpedig hitelt csak akkor érdemes felvenni, ha az abból finanszírozott beruházás behozza az árát.

A beruházások az alapvető válsághelyzet miatt most egyébként sem kecsegtetnek hitelre érdemes megtérüléssel, hiszen a recessszió miatt – első körben a pszichikai tényezők, majd később az elbocsátások és a keresetek csökkenése miatt – minden piacon a kereslet csökkenése várható, legyen ez akár tartós fogyasztási cikk, akár élelmiszer, hiszen minden forint számít. A meg nem valósult, vagy elhalasztott beruházások ugyanakkor az ördögi kört folytatják, hiszen így a vállalkozások bevétele is kisebb lesz.

A csökkent kereslet miatt sok vállalkozás mehet tönkre vagy kénytelen termelését csökkenteni. A felszámolások számán már most is látszik a recesszió hatása – a válság októberi kirobbanása óta több mint 3400 felszámolási eljárás és 2624 végelszámolási eljárás indult. A várakozások szerint azonban még csak ezután várhatók a tömeges csődök és felszámolások. Ennek pedig egyenes következménye az elbocsátások sora, ami csökkenti a keresletet, ami a vállalkozások bevételét csökkenti, ami csődökhöz, felszámolásokhoz vezet, és így tovább… Ördögi kör, amiből nagyon nehéz kitörni.

A válságnak vannak azonban pozitív hatásai is: Az infláció több éves negatív rekordokat dönt és az államháztartás hiánya is jelentősen csökkent a költekezés visszafogásának hatására. Ez azonban sajnos nem jelenti azt, hogy ezek a pozitív hatások a „szokásos üzletmenet” helyreállta után is fennmaradnak majd, a jelenlegi nehéz helyzetért pedig sajnos nem kárpótolnak. Nézzük a kilátásokat az egyes szférákra lebontva!

Az állam

Az államháztartás egyensúlyának javulását a jelenlegi körülményekhez alkalmazkodó intézkedések és természetesen az IMF-hitelhez kikötött kemény feltételek is támogatják, a kérdés csak az, hogy ez a pozitív hatás mennyire tartósítható a jobb időkre. A nemrég elfogadott „plafontörvény” előírja, hogy 2009-ben nem lehet magasabb a 2008-asnál, 2009-re és 2010-re pedig legfeljebb a GDP növekedésének mértékével nőhet a kiadási főösszeg. Hogy ezt a törvényt vajon a gazdasági helyzet javulása esetén is betartják-e a kormányok, az csak az adott költségvetés elfogadásakor, pontosabban az elfogadott költségvetés teljesítésekor válik biztossá.

Ezen pozitív hatások mellet természetesen az államnak is okoz nehéz perceket a válság, nehezebben jut forráshoz, a csökkentenie kell a kiadásokat, miközben a gazdaságot élénkíteni, támogatni kellene és biztos, hogy a munkanélküliek számának növekedésével a szociális kiadások is növekednek. A magyar államháztartást emellett mereven köti az IMF-nek tett vállalás is, aminek nem-teljesítése komoly következményekkel járhat, már csak a hitelkeret visszavonásának piaci reakciói miatt is.

A vállalkozások – A magyar kis- és középvállalkozások általában is nehézkesen működnek – magas az adóteher, kemény a verseny, és kevés a stabil, biztosan működő vállalkozás. A jelenlegi válság természetesen még inkább megnehezíti a vállalkozások életét, hatására nehezebben kaphatnak hitelt, csökken a kereslet, ezért a termelés csökkentésére, vagy elbocsátásokra kényszerülhetnek, ha ugyan nem kell végleg bezárni a kaput. Tovább rontja a helyzetet a magyar gazdaságra nagyon jellemző körbetartozás jelensége, mert egy-egy becsődölt vagy felszámolásra ítélt cég így több másikat is magával ránthat.

A nagyvállalatokról azt gondolhatnánk, hogy nagyobb biztonságban vannak, de tekintve, hogy Magyarországon a nagyvállalatok jelentős része külföldi anyacégek leányvállalata, így a jelentős függés miatt náluk is adódhatnak komoly problémák. Különösen egyes iparágakban lesz komolyabban érezhető a külföldi recesszió hatása – így nálunk is veszélyben az autóipar, az elektronikai ipar és az építőipar.

A lakosság

2009-ben bizony a lakosságnak is meg kell húznia a nadrágszíjat, mese nincs. Már csak azért sem, mert az állami megszorításoknak, a vállalkozások elbocsátásainak is ők az elszenvedői. Ez azonban azt jelenti, hogy valóban csökken a kereslet. Ami már most érezhető, hogy a karácsonyi akciódömping és a jellemző túlköltekezés ellenére azért talán mégis eljutott az emberekhez, hogy most komoly baj van: az MNB szerint már novemberben érezhető volt a válság hatása, mind forintban, mind devizában csökkent a lakosság hitelállománya. Emellett a magas jegybanki alapkamat és a bankok forráséhsége miatt ki sem látunk a megtakarítást sürgető és ösztönző betétakciókból, így talán a lakosság megtakarítási hajlandósága is javítható, ami a válság további részére biztonságot és a helyzet javulásával talán némi keresletet is jelenthet.

Az elbocsátások veszélye is ott lebeg mindenki feje felett, talán ez is óvatosságra és takarékosságra inti a magyarokat. És remélhetőleg ez a hatás tényleg hosszú távra szól.

A bankok

Talán a pénzpiac az, amelyik a nagy robbanás ellenére is leggyorsabban talpra áll majd, hiszen a pénzpiac mindig gyorsabban reagál, mint a reálszféra. Már az év végére várható a bankok stabilizációja és a tőzsdeindexek görbéi is emelkedőre fordulnak, még ha nem is nagyon meredeken kúsznak felfelé. A válság elsőleges hatása egy óvatosabb, megfontoltabb döntéseken alapuló, ezáltal talán stabilabban regenerálódó bankszféra, amely talán a reálgazdaságot is hasonló megfontoltságra szorítja.
 
Összességében mindenképpen nehéz év elé nézünk, egyik szféra sem lesz könnyű helyzetben, de bízhatunk abban, hogy egy gazdaságilag is igazolt, kevésbé „lufi” növekedés után egy stabilabb gazdaság épül, a bank-, állam- és vállalatvezetők és a lakosság is tanult saját hibáiból és a tanulságokat hosszú távon is szem előtt tartja. Addig viszont hasat be, nadrágszíjat meghúz!