Százötven európai szakszervezet illetve civil szerveződés aláírásával született meg az a nyilatkozat, ami szerint a világgazdasági válságból való kiutat a fennálló rendszer átalakítása jelentheti.

A szerdán Párizsban elfogadott szöveg ennek érdekében társadalmi ellenállásra buzdít, tömegmozgósításra szólít. A szöveget Budapesten a Magyar Szociális Fórum – Szociális Kerekasztala hozta nyilvánosságra.

Nem akarnak fizetni

A szervezetek szerint minden lehetséges eszközzel meg kell akadályozni, hogy a válság árát végül a dolgozókkal és az amúgy is nélkülözőkkel fizettessék meg. A szöveg szerint a világ minden részét lassan elérő pénzügyi-gazdasági válság oka maga a fennálló rendszer. Ennek ellenére a világ vezető politikusai illetve hatalmi tényezői ezt a bukott modellt próbálják mindenáron megmenteni.

Mint írják, közpénzeket használva mentették meg a bankokat és pénzvilág fő szövetségesének számító nagy részvényeseket. Ezt követően pedig olyan bankárokat és multi cégvezéreket neveztek ki felelős tisztségekbe, akik a válságot előidézték. Azzal vádolják a hatalmon lévőket, hogy a dolgozók, a munkanélküliek és a szegények egyáltalán nem kaptak segítséget, sőt, a végén az ő hátukon csattan az ostor.

Leírják azt is, hogy a válság elmélyülésével nők és férfiak milliói veszítik el munkahelyüket, otthonukat, megélhetésüket. Előrejelzéseik szerint több tíz millióan duzzasztják majd az emberiség szélsőséges szegénységben élő 1,4 milliárdos seregét. Úgy vélik, a válság az egész világon súlyosbítja az emberek túlnyomó többségének társadalmi, környezeti, kulturális és politikai életkörülményeit.

Környezetbarát jövőkép

A felhívást aláírók Párizsban gyűltek össze, azzal a céllal, hogy a döntéshozók azonnal mérsékeljék a válság társadalmi következményeit, egyidejűleg pedig fogjanak hozzá a gazdaság környezetbarát átalakításához.

A szakszervezetek mellett megjelentek a mezőgazdasági kistermelők, különféle társadalmi érdekvédő szervezetek, környezetvédők, fejlesztési kérdésekkel foglalkozó csoportok, vallásközösségek, feministák, rászorultak és nélkülözők, diákok és fiatalok, valamint szegénységellenes hálózatok is.

Nem új a dolog

A hír érdekessége, hogy ezt a fajta szemléletváltásra már jóval a gazdasági válság kirobbanása előtt felhívta több szervezet is a figyelmet. A párizsi nyilatkozat azonban éppen azt jelzi, egyre nagyobb azok száma, akik ezért tenni is kívánnak. Kérdés persze, hogy ez az alulról építkező folyamat eljuthat-e arra a szintre, ami már valódi tettekre sarkalja a pénz- és politikai világ vezetőit?

Mert nyilvánvaló, hogy az ő érdekük, a jelenlegi rendszer fenntartása, hiszen ők ennek a nyertesei. Ám, ha a fejlett világban is egyre többen akadnak, akik a fennálló világrendet kritizálják, akkor a hatalmon lévőknek valóban el kellene gondolkodniuk, miként lehet csökkenteni a gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségeket.