Posztumusz díj Baka Istvánnak
Baka István, az 1995-ben elhunyt költő, műfordító kapta az idei Mészöly Miklós-díjat. Az elismerést hétfőn Szekszárdon, az író születésének 90. évfordulóján rendezett emléknapon adták át.
2009. január 19. hétfő 18:11 - Hírextra
A Mészöly Miklós Egyesület díját Szörényi László, az Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetének igazgatója, az egyesület elnöke nyújtotta át Baka Tündének, a költő özvegyének.
A neves irodalomtörténész a díj átadásakor hangsúlyozta: az egyesület egyhangúan döntött arról, hogy most elsőként egy elhunyt költőnek ítéli oda az elismerést. A két író, költő kapcsolatáról szólva kiemelte: már-már közhellyé vált, hogy Baka István nemzedéke a "mészölyi köpönyegből" bújt ki.
A Szekszárd polgármestere által adományozott Mészöly Miklós emlékplakettet Haag Éva alpolgármester nyújtotta át Csordás Gábornak, a Jelenkor Kiadó igazgatójának. A kiadó Mészöly teljes életművét megjelenteti. Mint a kitüntetett elmondta, a huszonegy kötetes sorozat - amelyből eddig 18 látott napvilágot - két éven belül lesz teljes.
A litera.hu internetes lap korábban arról számolt be, hogy a Mészöly-díj kuratóriuma - Pályi András, Radnóti Sándor és Aczél Géza - eredetileg Bán Zoltán András író, esszéista, kritikus díjazására tett javaslatot, amelyet az egyesület elnöksége visszautasított. A kuratórium egyet nem értését és lemondását az Élet és Irodalom hasábjain tette közzé.
Szörényi László ezzel kapcsolatban az MTI-nek elmondta: a kuratóriumot tavaly kérték fel, és átadták a szabályzatot, amelyben benne van az is, hogy a kuratórium javasol, az elnökség dönt. A döntésről az egyesület elnöke azt mondta, hogy Baka István már életében is megérdemelte volna a Kossuth-díjat. Hozzátette: a mostani posztumusz Mészöly-díjtól azt remélik, hogy hozzájárul életművének jobb megismeréséhez.
A Mészöly Miklós-díjat eddig Márton László (2005), Darvasi László (2006), Macsovszky Péter (2007) és Cserna-Szabó András (2008) kapta meg.
Baka István Szekszárdon született 1948. július 25-én. Első versei a Tiszatájban jelentek meg 1969-ben. 1974-től a Kincskereső című, gyermekeknek szóló irodalmi lap munkatársa, főmunkatársa, majd főszerkesztő-helyettese volt.
1975-től több verseskötete jelent meg - többek között a Magdolna-zápor (1975), a Tűzbe vetett evangélium (1981) és a Döbling (1985) -, próza- és drámakötete a Szekszárdi mise (1984), A kisfiú és a vámpírok (1988) és a Beavatások (1991). 1985-tól több regény és verseskötet műfordítója volt.
Életművét 1995. szeptember 20-án bekövetkezett korai halála törte ketté. Szekszárdi szülőházát 2001-ben irodalmi emlékhellyé avatták.
Forrás: MTI
