Egyetért ezzel a megállapítással Batta András, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem rektora is, akivel a nagy múltú intézmény vezetésének mai gondjairól váltottunk szót.

- Mit értsünk azon, hogy a neheze csak ezután jön? - kérdeztük a rektort.

- Másfajta nehézségek következnek. Október 22-éig, az aláírásig eljutni azért volt nehéz, mert meg kellett győzni a döntéshozókat - politikusokat, befolyásos embereket - arról, hogy érdemes ma Magyarországon 11 milliárd forintot a kultúrára szánni, közelebbről a zenére és a Zeneakadémiára, a zenepedagógiára.

Ebben - azt hiszem - a személyes munkámnak és kitartásomnak elég nagy szerep jutott, szemben a következő időszakkal, ami viszont teljes egészében csapatmunka lesz. Sok bürokratikus akadályt kell legyőznünk, amelyek az uniós elszámolás jogos szigorúságából adódnak. A Wesselényi utcai épületünknél máris látszik egy pici csúszás, de nem zavar bennünket annyira, ha a Liszt Ferenc téri épület munkálatai időben elkezdődnek. Van ugyanis egy "mankóépület", a volt BM Kórház rendelőintézete, amely csekély megalkuvással átmenetileg pótolhatja a Wesselényi utcai helyet.

- A megújulási program költségeiből elkülönített egy részt hangszerbeszerzésre. Hogy ez komoly dolog, azt jelzi, hogy több bemutató volt már a Zeneakadémián.

- Komoly és unikális, mert nemcsak a Zeneakadémia épületének valódi felújítására nem volt példa az elmúlt 100 évben, hanem a hangszerállományra is csak ritkán és kevés pénz jutott. Néha csupán évi 5-6 millió forint. Ma egy Steinway B-modell, tehát oktatásra alkalmas, de nem koncertzongora ára 20 millió fölött jár. Most az eszközbeszerzésre több százmilliót fordíthatunk, talán ötszázat is, vehetünk például cselesztát, nem kell majd drágán bérelnünk és szállítatnunk.

A zongorapark is frissül, átadunk belőle a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolának, közkeletű nevén a "konzinak". Vásároltunk már két barokk hegedűt, két natúr trombitát és két natúr kürtöt. És, ha szándékunk szerint 2010-ben megnyithatjuk a régizenei tanszékünket, akkor más kópiahangszerekre is szükségünk lesz. Szeretnénk márkás csembaló és fortepiano másolatokat, hiszen egy nagy adu van a kezünkben: ezen a régi zenei szakon a világhírű mester, a Magyarországon egyébként rendszeresen megforduló Malcolm Bilson hajlandó lenne tanítani. Mindezek szorosan összefüggenek a pedagógiai program megújításával - tudatta Batta András.

- Említette a konzervatóriumot. Lesz-e növendék utánpótlás?

- A szakközépiskolát igazi "tehetségistállóvá" szeretném alakítani. Már most is annak tekintjük, de erősítenénk ezt a tendenciát. Még több lehetőséget teremteni az iskola számára, hogy a mi előiskolánk legyen, és az egész országból idegyűjtse a legnagyobb, 14 évesnél nem idősebb tehetségeket. Általában pedig: állandóan figyelnünk kell a zenei életet, mire képzünk és melyek azok a szakirányok, stúdiumok, amiket érdemes bevezetni, megújítani, hogyha oklevelet szerzett valaki, el is tudjon helyezkedni. Állítom, hogy a Zeneakadémia tanári karának minősége páratlan!

 Jelentős iskolát fönntartani úgy, hogy idehívjuk a világ leghíresebb professzorait nagy pénzért, nem nagy kunszt. De, hogy kis pénzért a világ élvonalába tartozó tanárok egyedülálló módszerekkel dolgozzanak? Nem említek neveket, mert nem szeretném, hogy bárki megsértődjön. Számos olyan mesterünk van, akik talán nem csináltak óriási, személyes karriert, de napi 12 órában fantasztikus színvonalon és odaadással tanítanak, ami a számos versenygyőztes hallgatónk teljesítményében mutatkozik meg.

A másik fontos feladat, hogy az alapfokú és a középfokú zenei nevelést támogatni kell. Elengedhetetlen a zeneiskolai hálózat életben tartása, hogy legyen magyar muzsikus, legyen magyar növendék. Elképesztő bőség van tehetségekben, csakhogy közülük később kevesen választják a hivatásos pályát.

- A koncertközönséget is fel kell nevelni, tehát a művészeti oktatásra szükség van.

- Amikor már megújult a Zeneakadémia, kiteljesíthetjük azt a kezdeményezést, amely már fut Alma Mater koncertek címen. Magunk rendezhetünk hangversenyeket majd, világszínvonalú körülmények között. Élőbbé válnának a kapcsolataink a külföldi felsőoktatási intézményekkel. Az Alma Mater koncepció még vonzóbbá teszi az intézményt: ha valaki 12 éves korában eljátszhat egy Mozart zongoraversenyt Rolla János Liszt Ferenc Kamarazenekarával, az olyan erő, ami miatt talán többen fogják választani a zenei pályát.

- A tél elején elnyerte a HVG és a jobline.hu díját a vezető (leader) kategóriában...

- Valahogy belecsúsztam ebbe az úttörő szerepbe, amit nem is én találtam ki. Üzletemberek erősítettek meg abban a hitemben, hogy igenis létezik Magyarországon egy olyan üzleti réteg, amelynek tagjai hajlandók áldozni, ha... A Zeneakadémia Baráti Körének a jelenlegi elnöke - Szabó Vilmos - például elmegy valamelyik üzleti barátjához és meggyőzi, hogy a Zeneakadémia hungarikum, eladható, ismert brand, működik, országimázsképző és megkérdezi: "Mellé állsz-e egy ilyen ügynek? Leteszel-e az asztalra egymillió forintot?".

Pár hónap alatt tizennégy ilyen ember akadt, aki ezt megtette, tehát van remény. Ami miatt engem kedvelnek, vagy elismernek, az, hogy sikerült a Zeneakadémiát üzleti alapon vezetni.
 
Természetesen nonprofit üzletnek fogjuk fel. Mindent, ami jön, beforgatunk a tanításba. Úgy kell működnie a menedzsmenttől kezdve mindennek, mintha egy magánvállalat lenne, miközben a közjót szolgálja. Ha az ember eszerint dolgozik, akkor csodákra képes, az emberek pedig láthatják: végre van valaki, aki nemcsak túlélni akarja a dolgokat, hanem tényleg szeretne valamit csinálni.