Az államfő újból felhozta az alkotmány módosítását, amibe a többi párt is beleszállt, így az RMDSZ is hangoztatja az álláspontját. Van realitása egy alkotmánymódosításnak, amely az RMDSZ-es javaslatokat is magába foglalja, de nem növeli tovább az államfő hatalmát?

Először is azt kell látni, hogy ez egy jó kommunikációs húzás, és tematizációs kísérlet az elnök részéről. Ha az RMDSZ álláspontját vesszük alapul, akkor igen, alkotmányt kell módosítani – de nem azért, mert ezt az államelnök akarja. Azt látom, hogy az államfő ugyan félelnöki rendszer bevezetéséről beszél, azonban már a mostani alkotmányos berendezkedés is félelnöki rendszert takar. Traian Băsescu inkább egy elnöki rendszerre gondol, amikor félelnöki rendszerről beszél. Azt gondolom, hogy erre vigyázni kell – nem mintha az elnöki rendszer önmagában problémát jelentene, viszont a javasolt módosítások komoly aggályokat vetnek fel.



Az alkotmánymódosítással kapcsolatban az RMDSZ által felhozott témák, így a közigazgatás átszervezése, vagy éppen a nyelvi kérdés nem újdonság. Van reális esélye annak, hogy ezen javaslatok megvalósuljanak, akár egy alkotmánymódosításon keresztül?

Tényleges alkotmánymódosításra van szükség ilyen kérdésekben is, amelyeket az előbb említett, így a nemzetállammal, a nyelvi kérdésekkel, vagy a megyék átszervezésére vonatkozó javaslatokkal kapcsolatban. Az RMDSZ a javaslatait fenntartja, az egy más kérdés, hogy ezek mennyire fogják az államelnök, vagy a parlamenti többség tetszését elnyerni. Jelenleg 75 százalékos a parlamenti többség, ami lehetővé teszi az alkotmány bármilyen irányú módosítását. Én leginkább ebben látom a veszélyt.

Amennyiben óvatlanok vagyunk, akár visszafelé is elsülhet a dolog. A negatív forgatókönyv például az lehet, hogy a megyék átszervezésére – amelyet mi szorgalmazunk, s amelyről mi sokat beszélünk – igent mondhat az államfő, azonban a módosítás pontosan a szándékainkkal ellentétesen történne. A jelenlegi javaslat, amely 9-12 megyére vonatkozik azt jelenti, hogy a magyar megyéket szétszabdalják, így a székelyföldi többség is kisebbségbe fordulhat. Ez a magyar közösség szempontjából katasztrófa lenne.

Van egy másik kérdés, amit nem véltem felfedezni az RMDSZ kommunikációjában, a román alkotmány ugyanis nem csak a Szövetség által inkriminált nemzetállamiságról rendelkezik, de arról is, hogy Románia egységes és oszthatatlan. Erre sok román politikus hivatkozott már, amikor az autonómia ellen kellett érvelni, mondván, hogy a 2003-as alkotmánymódosításokat megerősítő népszavazáson az RMDSZ ezt is támogatta.

Az akkori népszavazási kampányban az elejétől fogva elmondtuk, hogy vannak problémáink az akkori javaslattal is, azonban a módosított alkotmány mindenképpen jobb, mint az 1991-ben elfogadott eredeti. Románia de facto nem nemzetállam, s ehhez kellene igazítani az alaptörvényt is. Ahhoz, hogy ilyen módosítást tudjunk végrehajtani, a mi parlamenti 7 százalékos jelenlétünkhöz további 43-44 százalékot kellene felsorakoztatni. Ez nagyon nehéz lesz, de erről továbbra sem mondunk le.

Mégsem a nemzetállam kérdése volt az, amire hivatkozva érveltek a románok igen sokszor, hanem az egységesség és oszthatatlanság.

Az ő értelmezésük szerint, igen. Szerintünk, nem így van. Az RMDSZ-en belül senki nem beszélt például a területi egység megbontásáról. Beszélünk átszervezésről, autonómiáról – kulturálisról és területiről egyaránt. Az, hogy a román politikusok nagy része így értelmezte az autonómia-törekvéseinket, annak valószínűleg az volt az oka, hogy ilyen negatív érveléssel könnyebben lehet ellenszenvet kelteni az RMDSZ ellen. És természetesen könnyebb szavazatokat gyűjteni is.