Nyitott, de szkeptikus az RMDSZ

A tavaly őszi romániai választás után ellenzékbe került RMDSZ elnöke hangsúlyozta: a 2007-es európai parlamenti (EP-) választásokon az MPP támogatásával egyéni jelöltként induló és mandátumot szerzett Tőkés László egyelőre nem kereste meg az RMDSZ-t, ezért nem akar előzetesen semmiféle javaslatot tenni neki.

Tőkés László még csak a sajtón keresztül javasolt egységes, úgynevezett nemzeti listát a júniusi EP-választásokra a romániai magyarságnak. Markó szerint "nincs matematikai kényszer" az RMDSZ számára az együttműködést illetően, mivel a novemberi parlamenti választásokon annyi szavazatot kapott pártja, mint amennyit 2007-ben az EP-választásokon Tőkés László és az RMDSZ együttesen szerzett.

Markó Béla elmondta, hogy a romániai kormánykoalícióból kikerülve az RMDSZ nehezebben tudja megakadályozni a kormánypártok részéről esetleg érkező "feszültségkeltő próbálkozásokat". Mint hangsúlyozta: "lehetnek olyan kísérletek, amelyeket - ha a kormányban ott lennénk - le tudnánk állítani". Példaként említette, hogy pártja most próbálja megakadályozni azt a tervet Marosvásárhelyen, hogy az ottani középiskolákban csökkentsék a magyar nyelven tanuló osztályok számát.

Az RMDSZ elnöke elmondta, hogy a politikai váltógazdaság miatt most több száz olyan álláshely került veszélybe, amelyeket eddig magyar nemzetiségűek töltöttek be.

Hangsúlyozta, hogy az önkormányzatokban továbbra is "kormányon van" az RMDSZ, és ezt az erőt kihasználva saját programjaikat folytatni tudják Erdély-szerte. Ehhez a magyarországi pártoktól és a magyar kormánytól is segítséget várnak - tette hozzá. Ezért találkozott csütörtökön Kiss Péter kancelláriaminiszterrel, szerdán pedig Sólyom László államfővel.

Markó Béla a köztársaság elnökkel folytatott megbeszélése kapcsán megemlítette, hogy tudomása szerint február elején Magyarországra látogat Traian Basescu román államfő.
Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke arról beszélt, hogy ellenzéki pártként "árnyékkormányt" is létrehoznak annak érdekében, hogy figyelemmel kísérjék, "monitorizálják" a nagykoalíciós román kormány munkáját, a kormánypárti szenátorok és képviselők tevékenységét, és fellépnek a romániai magyarság érdekeiért.

A román alkotmány módosításának lehetősége kapcsán eddig felmerült néhány javaslat szerinte "komoly veszélyeket jelenthet a magyarság számára". Az RMDSZ az alaptörvényt úgy módosítaná, hogy az nyelvi és kollektív jogokat is biztosítson a romániai magyaroknak. A megyék átszervezésével például egy régióba lehetne szervezni a székelyföldi megyéket - említette meg.

A kormányváltás után először fordulhat elő, hogy Kovászna, Hargita és Maros megyében nem marad magyar nemzetiségű a kormányt helyben képviselő prefektusi és alprefektusi tisztségben - hívta fel a figyelmet.